Ezúttal erős ellenféllel néz farkasszemet a szélsőjobbos Orbán Viktor, aki azóta kokettál a tekintélyelvűséggel, amióta csak visszatért a hatalomba, 16 évvel ezelőtt – rögzíti a tényeket az amerikai külpolitikai szaklap, a Foreign Policy Magazine.
A szerző, Allison Meakem szerkesztő olyan demokráciának nevezi Magyarországot, amely papíron megfelel a kívánalmaknak, a gyakorlatban azonban a kormányfő lebontott olyan fékeket, amelyek korlátozták a hatalmát, ellenőrzése alá vonta az igazságszolgáltatást, a tudományt és az oktatást, a sajtót és a választási rendszert, virágzik a korrupció, valamint az urambátyám-rendszer.
A jobboldaliság egyfajta formáját terjeszti. Ellenséges a bevándorlókkal és az LMBT-közösséggel szemben. Nyíltan kérkedik azzal, hogy meghonosította az illiberális államot, és azzal, hogy ő a tüske a köröm alatt, amikor az EU és a NATO igyekszik támogatni Ukrajnát a háborúban.
Habár Orbán pária lett az Európai Unióban, az amerikai szélsőjobb több képviselőjének csodálatát kivívta, és Donald Trump is jelezte, hogy segítséget kíván neki adni a választáshoz. Ez ősszel egyszer már bejött neki, amikor az argentin időközi választásokon gazdasági ösztönzőkkel erősítette meg a szorult helyzetbe került argentin államfő helyzetét. Utána közölte azt a Fehér Ház ura, hogy „pénzügyi pajzsot” kíván nyújtani Orbánnak, ami beavatkozást jelentene a választásba – áll az elemzésben.
Ami azt illeti, a magyar vezetőnek szüksége is van a gyámkodásra, mert a kétharmad ellenére lemaradt a közvélemény-kutatásokban, ott a Tisza Párt több, mint 10%-kal áll az élen és Magyar Péter a legnépszerűbb politikus. Mindazonáltal nemrégiben elismerte a Foreign Policynek nyilatkozva, hogy fel van adva neki a lecke, amikor próbálja kiütni a nyeregből Orbánt. Hozzátette azonban, hogy el van szánva és a napi megélhetési kérdésekre, valamint a nemzeti egységre kíván összpontosítani. De ha nyer is, azzal csupán az út felét teszi meg. Nem világos, hogy a fennálló hatalom elfogadja-e a vereséget, főként, ha az USA valóban beáll mögé.
Az Al-Jazeera, az arab világ vezető közel-keleti televíziója úgy véli, hogy a magyar választás kimenetele kihat több nemzetközi szövetségre is. Orbán, aki Putyin szoros szövetségese, háborús uszítással vádolta meg Brüsszelt, ám most igen kemény kihívóra akadt. A legkeményebbre 2010 óta. Hogy melyikük kerekedik felül, az meghatározza majd a magyar politikai egyensúlyt, illetve hogy az ország hol foglal állást az EU és Oroszország között. De következményekkel jár az európai stabilitásra és az ukrajnai háborúra is.
Fotó: Kriza Márton
