Azzal a dilemmával kell szembenéznie az Alkotmánybíróságnak, hogy akarja-e újból megnyitni az utat a politikai hirdetések előtt a közösségi médiában. Ezt az eldöntendő kérdést nem kisebb entitás tette fel a testületnek, mint az alapvető emberi jogok biztosa.
Hogy az ombudsman beadványa még véletlenül se tűnjön politikai érdekektől független felvetésnek, támogatólag csatlakozott hozzá a Fidesz, amelynek két alelnöke, Németh Szilárd és a választási kampányt is koordináló Kubatov Gábor az aláírásával is hitelesítette az ombudsman támogatását.
Juhász Imre ombudsman azt vetette fel a beadványában, hogy vajon nem sérti-e a politikai reklámtevékenység európai uniós szabályozása a magyar Alaptörvényben rögzített szabadságjogokat. Ez az a rendelet, amelynek következtében a Meta és a Google október óta már nem engedi, hogy politikai tartalmakat hirdessenek a felületeiken.
Az elmúlt hónapokban jól látszott, mekkora érvágás ez a Fidesznek. A pártnak így nem kell százmilliókat költenie erre a célra, de nem is éri el olyan hatékonyan a potenciális választókat, mint a Tisza Párt, amely eleve az organikus elérésre, tehát a posztok természetes megosztására épített.
https://hvg.hu/itthon/20260128_facebook-politikai-hirdetes-fidesz-frakcio-orszaggyules-hivatala-tiltott-partfinanszirozas
Kérdés, hogy a kormánypárti kétharmaddal megválasztott Alkotmánybíróság kellően független tud-e lenni ebben a kérdésben. Az ELTE jogi karának egyetemi tanára, Gosztonyi Gergely a HVG kérdésére úgy fogalmazott, hogy „sok mindent láthattunk már a különböző alkotmánybíróságoktól, ami nem biztos, hogy jogilag teljesen megalapozott volt”.
A politikai reklámokról szóló európai uniós jogi normát rendeleti formában fogadták el 2024-ben, azaz nem egy irányelv, amelyet még át kell ültetni a tagállami jogrendszerbe, és ahol van bizonyos mozgástere a tagállamoknak – hangsúlyozta a médiajogász. Mivel ez egy rendelet, a tagállamok számára kötelező erejű.
