A csütörtökön közzétett, de 19-i keltű alkotmánybírósági határozatban ez olvasható: „Az Európai Unió tagállamaiban egységesen alkalmazandó konkrét jogi aktus hiányában az Európai Unió Bírósága ítéletének kiterjesztő értelmezésével hatályos törvényt nem hagyhat figyelmen kívül a bíróság. (...) Hatályban lévő törvény alkalmazását általános hatáskörű bíróság az európai uniós jog kiterjesztő értelmezésével nem tagadhatja meg, a hazai jogot nem teheti félre."

A testület egy mezőgazdasági vállalkozás ügyével foglalkozott, amelynek az évtizedek óta fennálló földhasználati jogát egy törvény megszüntette. A perét tárgyaló, az Ab-hoz forduló magyar bíróság egyebek közt az Európai Unió Bíróságának egy más, de hasonló ügyben hozott korábbi ítéletére hivatkozott, amely szerint nem lehet törvénnyel, általában megszüntetni ilyen szerződéseket.

Az Ab ezt a panaszt azzal az érvvel utasította el, hogy a vitatott földhasználati jogot már évtizedekkel korábban sem lett volna szabad bejegyezni, mert az akkori törvénynek is ellentmondott. Viszont a testület saját hatáskörében vizsgálni kezdte az említett érvelést, az EUB-ra hivatkozást. Megállapította: az uniós jog kötelező ereje az Alaptörvénynek E) cikkéből ered. Eszerint

• „(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja (...).
• (3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.”

Ez azonban nem írja felül azt, hogy „az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.”

Vagyis az Unió jogszabályait „általános jelleggel alkalmazni kell, és az Európai Unió Bíróságának az értelmezését is el kell fogadni a fenti keretek között." De a mostanival nem azonos másik ügyben született luxemburgi ítéletre nem lehet hivatkozni egy hatályos magyar törvénnyel szemben. Az Ab ugyanakkor helyeselte, hogy a győri bíróság hozzá fordult, mert ezzel lehetővé tette a tisztázást,

hiszen csak az Ab-nak van joga jogszabály alaptörvény-ellenességét kimondani.

Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indoklásában még nagyobb nyomatékot adott a fentieknek: „Az elmúlt években ugyanis az Unió föderalista erői részéről az uniós jogot illetően olyan kiterjesztő felfogás is elterjedt a bírák egy része között – mind itthon, mind más tagállamokban is –, mely az alapszerződésben elismert uniós jogforrásokon túl a luxemburgi bírák egyedi döntéseit is, túlmenve azok egyedi döntési hatásain, mint általános uniós jogot igyekeznek alapul venni.

Ez sérti a Magyar Állam által az Alaptörvény E) cikkében vállalt alávetésének terjedelmét.”

Mindez azért nem pusztán elméleti kérdés, mert, miután a német alkotmánybíróság nemrég az Európai Központi Bank államkötvény-felvásárlási joga kapcsán felülbírálta az EU Bíróságát, vita alakult ki, hogy ezt megtehette-e. Bár Koen Lenaerts, az EUB elnöke kijelentette: „Lengyelország vagy Magyarország nem mondhatja, hogy a német döntés után nem fogadjuk el a luxembourgi ítéleteket”, rögtön voltak olyan hazai hangok, hogy akkor esetleg a magyar Alkotmánybíróság is felülbírálhatja a határon berendezett tranzitzónákkal szembeni luxembourgi ítéletet.

Csütörtökön azonban Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón közölte:

az ítéletet „a kabinet károsnak tartja, de a döntést kötelesek betartani”, ezért döntöttek a tranzitzónák bezárása mellett.

Néhány órával ezután hozták nyilvánosságra az Ab már kedden, 19-én elfogadott határozatát, amely világossá teszi: az EUB ítélete az adott ügyben kötelező, de nem lehet rá úgy hivatkozni általánosságban, mint az uniós jogszabályokra.