Mindössze három percet szentelt Iránnak Donald Trump az Unió helyzetéről szóló keddi beszédében, amely közel 1 óra 50 percig tartott és a leghosszabb volt, amelyet amerikai elnök előadott a Kongresszus előtt a szokásos éves értékeléseként. Ami azért is szúrt szemet, mert hetek óta nőtt a valószínűsége annak, hogy az USA háborút indít Irán ellen.
Nem tudni, hogy a beszédekor Trump már elhatározta-e magát a támadásra, hiszen csütörtökre még újabb tárgyalási fordulót terveztek Genfben. De Trump – mint azt a környezetéből kommunikálták – nem volt elragadtatva a tárgyalások újrafelvétele óta tartott harmadik fordulótól, ami előrevetítette a légi csapásokat.
Donald Trump 107 perces évértékelő beszéde úgy döntött hosszúsági rekordot, hogy talán mindenki másnál kevesebbet mondott. Ukrajnáról és Iránról alig beszélt, ahogy a vámokat elkaszáló legfelső bíróságról is visszafogottan fogalmazott. Terítéken volt helyette a showműsorba hajló vendégparádé, valamint az amerikai gazdaság állapotának és a migrációs politikájának méltatása, és egy furcsa utalás harmadik elnöki ciklusára is.
Szombat reggel meg is indult a nagyszabású támadás az USA és Izrael részéről. Az első rakétákat Izrael indította el, és egy izraeli tisztviselő elárulta a Reuters hírügynökségnek, hogy hónapok óta folyt a tervezés, sőt állítólag az időpontot is hetekkel ezelőtt kitűzték.
De Trump akár akarta a háborút, akár nem, korántsem visszafogott akcióról van szó, hanem – mint az elnök fogalmazott a támadás után elmondott nyilatkozatában – jelentős katonai erő alkalmazásáról. Irán több pontján, Teheránon kívül vagy fél tucat vidéki városban robbanásokról számoltak be.
De míg Trump a keddi beszédében alapvető célként az iráni nukleáris program felszámolását fogalmazta meg, szombaton már az iráni rezsimváltást nevezte meg. Felszólította a Forradalmi Gárda, a fegyveres erő és a rendőrség tagjait, hogy tegyék le a fegyvert, különben a „biztos halál” vár rájuk.
A támadás hírét Donald Trump is megerősítette. Az amerikai elnök a teljes iráni hadierő megsemmisítését ígérte, és arra szólította fel a teheráni rezsimet, hogy adja meg magát.
Üzent az irániaknak is: a szabadság vár rájuk, de keressenek menedéket, mert „mindenhol” bombák hullanak. Trump a világ első számú terrorállamának nevezte Iránt, beszélt az USA elleni iráni akciókról, beszéde valóságos háborús üzenetnek tűnt. Arra is kitért, hogy lehetnek amerikai áldozatok, jelezve, hogy a konfliktus hosszabb ideig is eltarthat.
Az USA külpolitikája ezzel egy újabb mérföldkőhöz érkezett a közel fél évszázados amerikai-iráni ellenségeskedésben, hiszen eddig egyetlen korábbi amerikai elnök sem ment el. De Trump saját pártján belül és a tanácsadói körében is többen úgy érzik, az amerikaiak nagy része nem érti, minek indít katonai akciót az „örökké tartó háborúkat” elítélő elnök.
