Az állítólagos ukrán fenyegetések miatt nem, de a jóval távolabbi iráni konfliktus miatt megemelték Magyarországon a terrorkészültség szintjét. Hogy pontosan ki és miért döntött így, nem világos, de amit Orbán Viktor erről elárult, az alapján a lépés felvet kérdéseket.
„Magyarországon a terrorfenyegetettség készültségi szintjét megemeljük egy fokozattal” – jelentette be február 28-án Orbán Viktor, fél nappal az Irán elleni amerikai–izraeli támadás megindítása után. A miniszterelnök a Védelmi Tanács ülése után „iráni helyzetről” beszélt, anélkül, hogy megemlítette volna, az Irán elleni támadást az Amerikai Egyesült Államok indította. Arról sem beszélt, hogy milyen konkrét fenyegetés miatt volt szükség a terrorfenyegetettségi szint emelésére, csak annyit mondott, hogy
az iráni események hatást, közvetett hatást gyakorolhatnak Magyarország biztonsági helyzetére, különös tekintettel az energiabiztonságunkra.
A magát a béke elnökének nevező Donald Trump a második mandátuma alatt eddig hét országban indított katonai akciót, Iránra egy éven belül másodszor csapott le. Az elnyomó, terrort támogató teheráni rezsim lefejezését sokan ünneplik, de senki nem tudja, innen hova visz a győzelmeitől megrészegedő Trump útja.
Ha valóban csak ennyi az indok, az több kérdést is felvet a lépés megalapozottságát, sőt, a jogszerűségét illetően is. A terrorfokozat emelése ugyanis komoly lépés, hiszen az eddigi 3-as (közepes) szint 2016. március 29-e volt érvényben, vagyis egy évtized után emelték most 2-es (magas) szintre a készültséget. Ugyan 2016 márciusában, a brüsszeli robbantásos merényletek miatt rövid ideig érvényben volt a 2-es szint már egyszer, de mindössze egy hétig.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
