Pszichológusok érdeklődéssel olvashatják a legfrissebb HVG-ben megjelent interjút Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA) vezetőjével. Többféle szakkifejezés is létezik arra, amikor valaki makacsul elutasítja, vagy figyelmen kívül hagyja a tényeket. A leginkább közismert a „kognitív disszonancia”, amikor belső feszültséget okoz olyan információ, ami ellentmond valaki meglévő hitének, ezért tagadja a tényeket. A „megerősítési torzítás” esetén csak azt veszi észre és jegyzi meg, ami őt igazolja, a cáfoló bizonyítékokat pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyja vagy irrelevánsnak bélyegzi.
A pszichoanalízisben a tagadás egy énvédő mechanizmus: az illető azért nem vesz tudomást a valóságról, mert az túl fájdalmas vagy ijesztő lenne számára.
A folyamatos hárítás mellett számos üres frázissal, önellentmondással és valótlan állítással is találkozunk az interjúban, mintha egy pártpolitikus beszélne. Nem árt ezeket tisztázni, hiszen napjainkban a magyarországi akkumulátorgyártás a figyelem középpontjába került. Dőlt betűvel Kaderják Péter mondatai.
https://hvg.hu/360/20260302_kaderjak-peter-interju-magyar-akkumulator-szovetseg-akkugyartas-god-samsung-kornyezetvedelem-veszely-hvg
A kezdetek
„Miközben ez az üzem létesült, valóban lehettek olyan típusú problémák, amilyenekről a sajtó korábban is, most is beszámolt – habár én ilyen jegyzőkönyveket nem láttam.”
A hatósági jegyzőkönyvek és bírságolási határozatok nyilvános, közérdekű adatok, amelyek tucatnyi alkalommal kerültek ki a sajtóba, beszkennelve, 2020 után. Ezek tételesen igazolták a szabálytalanságokat és mind az 58 eddigi ismert bírság elérhető a GÖD-ÉRT Egyesület honlapján. Elég sokan olvasták ezeket, furcsa, hogy éppen az iparággal behatóan foglalkozó szervezetvezető nem. Holott később ezt mondja: „Mi is egyéb forrásokból gyűjtjük össze azokat az információkat, amelyekből megpróbáljuk megérteni, hogy az az akkumulátoripari értéklánc, amit képviselünk, pontosan hogyan működik.” Vagyis akkor mégis szokták nézni a sajtót, csak szelektíven?
„Ez egy tanulási folyamat a hatósági emberek számára is – akik a meglévő jogszabályokat megpróbálják betartatni ezen az új képződményen. Az ideérkező dél-koreai és kínai cégeknek is az itteni az első nagy külföldi befektetésük ezen a területen, nekik szintén meg kell szokniuk az európai és a magyar szabályozási környezetet.”
A Samsung jó régóta szokja, hiszen „Gödön korábban egy másik Samsung-gyár működött, amely egy kisebb telken tévéképernyőket gyártott.” A Samsung SDI a hetvenes években jött létre, Gödön 2017 óta gyárt akkumulátorokat. Azóta „tanul.” Egyébként ezt a „tanulási folyamat” érvelést már évek óta halljuk Kaderjáktól, egy tavalyi cikkemben be is mutattam, hogyan értelmezhető: „Bizony, a hatóságok azt tanulták és tanulják meg, hogyan legyenek egyre ügyesebbek a jogszabályok kijátszásában és a politikailag fontos akkugyárak felmentésében, működésük minden áron való segítésében. Köztudottak a hatóságok jogsértései a gyárak érdekében, hogy nincsenek veszélyességi zónák kijelölve, és hogy nem volt stratégiai környezeti hatásvizsgálat az akkuipari fejlesztés eldöntésekor.”
Csak 2023-ban voltak problémák…
„Most mindenki 2023-as esetek miatt dühös, amelyek azóta megoldódhattak… A sajtóhírek alapján a munkahelyi szennyezés 2023-ban történt. A friss mérési eredmények ismerete nélkül is állítom: a cég megtanulta, hogy neki ezzel a témával foglalkoznia kell, és e problémákat folyamatosan meg kell oldania. Ezt mutatja, hogy a környezetvédelmi engedélyük rendben van.”
Na, így szép állítani valamit, a mérési eredmények ismerete nélkül... A gödiek már 2018-tól jelezték a problémákat, akkor még főleg a zajt. De egy 2020 júniusában végzett légtérmérési jegyzőkönyv alapján az az egyik részlegen „a belélegezhető por, illetve az N-Metil-2- pirrolidon mértéke meghaladta a mért határértéket.” 2021 őszén mérgező iszaptócsára bukkantak a padlón az egyik szennyvízkezelő üzemben.
