Zuhanunk a Hold felé – állapíthatták meg az Orion űrhajó utasai, de ebben persze nincs semmi különös, ezt így tervezték. Az Artemis II küldetés űrhajója olyan – praktikus és főképp üzemanyagtakarékos – pályán halad, amely kihasználja a Hold gravitációs erejét is. A pálya – egyszerűen szólva – úgy alakul, hogy a Hold vonzani kezdi, utána mintegy megfordítja, majd a Föld irányába lendíti az űrhajót. A pályát olyan szerencsésen találták el, hogy el is maradhatott néhány tervezett kisebb módosítás az Orion hajtóműve segítségével.
Az Orion hétfőn érte el a Hold Hill-övezetét, vagyis azt a területet, ahol a Hold vonzereje erősebb, mint a Földé. A határ nagyjából a Hold–Föld közötti távolság egyhatodánál van. Az asztronauták időközben még közelebb kerültek a Holdhoz, meg is kerülték, vagyis szerencsésen túl vannak azon a kényes háromnegyed órán, amikor annyira a Hold túlsó oldala mögött voltak, hogy átmenetileg megszűnt a kapcsolat a földi irányítóközponttal. Ez azt is jelenti, hogy túl vannak az út felén, immár visszafelé haladnak abból a hurokból, amellyel megkerülték a Holdat.
https://hvg.hu/tudomany/20260406_artemis-kuldetes-legtavolabb-a-foldtol-rekord-apollo-13
A csillagászat rajongói szép fotókat és látványos tévéközvetítést élvezhetnek, az adatfüggők pedig nyugtázhatják, hogy újabb rekord dőlt meg. Emberek most távolodtak el a legmesszebbre a Földtől. Igaz, a különbség csillagászati léptékkel mérve nem túl nagy: 1970-ben az akkori egyik Hold-misszió hajója, az Apollo–13 egész pontosan 400 171 kilométert teljesített, ehhez képest most 406 771 kilométer volt a távolság.
Igazából abban sem volt első a négy űrhajós, hogy megszemlélték a Hold túlsó oldalát, de kétségkívül olyan megfigyeléseket tettek, amelyek újdonságszámba mennek.
