„Ötvenéves múlttal a pénzvilágban, negyvenévessel a tőzsdén váratlanul ért, és rosszulesik egy szerintem méltatlan, alaptalan és hazug állítás, hogy bennfentes kereskedés tilalmába ütközve adtam volna el a Mol-részvényeimet” – fakadt ki a HVG-nek Járai Zsigmond bankár, egykori tőzsdeelnök, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, majd az MNB elnöke. A vád a Mol Nyrt. igazgatósági tagjaként érte, miután február 5-én 605 millió forintért adott el olajpapírokat a tőzsdén, az előző napi, 4128 forintos történelmi csúcshoz közeli, 4016 forintos áron. Ebben az időszakban több vezetőtársa is kitárazta a részvényeit: Ratatics Péter ügyvezető igazgató január 26-án, Székely Ákos vezérigazgató-helyettes 27-én, Anthony Radev igazgatósági tag pedig február 5-én – négyen együttesen másfél milliárd forintért.
A vezetői tranzakciók bennfentességének gyanúját Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (Tebész) elnöke jelezte az MNB-nek február 23-án, március elején pedig ki is egészítette a közlését. Tőle függetlenül egy magánszemély is feljelentést tett az ügyben. Az MNB vizsgálódik, a Budapesti Rendőr-főkapitányság a feljelentés kiegészítését kérte – láthatóan egyik sem sieti el a dolgot. (Időközben a 444 arról számolt be, hogy „bűncselekmény gyanúja hiányában” a BRFK gazdaságvédelmi osztálya elutasította a feljelentést.) Pedig Dióslaki szerint
az ominózus ügyletekkel több oldalról is gond van.
