Minden reális elemzésnek abból kell kiindulnia, hogy Magyarországon több, egymásra rakódó, összetorlódó válság alakult ki – kommentálta a HVG-nek a helyzetet Csaba László akadémikus közgazdász.
A gazdaságban erre utal, hogy a GDP fél évtizede lényegében stagnál, miközben a költségvetési politika végig, a pénzpolitika az időszak nagy részében kimondottan laza volt.
Ez arra utal, hogy a válság strukturális jellegű, nem a kereslethiány váltotta ki. Emiatt néhány, a közvélemény számára könnyen eladható, látványos intézkedéstől nem lehet megoldást várni. Például a korrupció visszaszorítására, a gazdasági alkotmányosság helyreállítására, a bűnözés határát súroló megoldások leküzdésére bizonyára szükség van, éppúgy, mint az uniós források mozgósítására. Ugyanakkor látni kell, hogy e lépések – és a felelősök elszámoltatása – helyes és szükséges ugyan, de nem lehet tőlük azonnali eredményt várni.
Az első intézkedéseknek a Roosevelt amerikai elnöktől származó száznapos program szellemében a közbizalom helyreállítása köré kell szerveződniük.
A nemzetközi üzleti élet – az országot finanszírozó befektetők – által ismert és elfogadott személyek ebben sokat segíthetnek. Legalább ilyen fontos, hogy az új kormány első intézkedései a szigorú, fegyelmezett gazdálkodást mutassák. Mivel épp a választások előtt derült ki, hogy az államháztartás egész évre tervezett hiányának a 82 százaléka mára összejött, nem kérdéses, hogy a konszolidációs lépések nem kerülhetők el – akkor sem, ha népszerűtlenek.
Minden kormányzásképes erő egyetért abban, hogy az Európai Unióval kialakított kapcsolatokban a feszültség csökkentésére kell törekedni. Ennek egyik eleme csak a jogállamisági vita, hiszen ennek megoldása a legjobb indulat mellett is hosszabb időt vesz majd igénybe. A lényeg ugyanis nem a jogszabályok szelleme és szövege, hanem a gyakorlatban történő érvényesülésük.
Mindezek következtében az ország finanszírozása továbbra is alapvetően a magánpiacokról történhet. Ha az ország iránti befektetői bizalom megerősödik, akkor az uniós források körüli viták nemzetgazdasági jelentősége is csökken – legalábbis rövid távon.
https://hvg.hu/gazdasag/20260413_tisza-magyar-peter-ketharmad-kiraly-julia-magyar-nemzeti-bank-volt-alelnok-mnb-kommentar
