Nem sok túlzás van abban, hogy a modern festészet Gustave Courbet köpönyegéből bújt elő. Ő volt a legtehetségesebb alkotója a barbizoni iskolának, amelynek tagjai szakítottak az akadémizmussal, és a természetben, a valóság után kezdtek festeni. Az impresszionista festők őt tekintették ősforrásnak, a magyarok közül Munkácsy Mihályra, Paál Lászlóra és Szinyei Merse Pálra is komoly hatással volt. Utóbbi másfél hónapot töltött vele a tolmácsaként Münchenben, s annyira a hatása alá került, hogy otthagyta az akadémiát, és hasonló úton indult el, mint az impresszionisták, de tőlük teljesen függetlenül.
Nem véletlen, hogy a XX. századi műgyűjtők kedvence volt Courbet, nem volt olyan jelentős magyar gyűjtemény, amelyben ne lett volna néhány kiemelkedő képe. A világ eredete (L’Origine du monde) című híres festményét, egy széttárt női nemi szervet ábrázoló, kis méretű művet Hatvany Ferenc festőművész és műgyűjtő – „az utolsó mecénásként” számon tartott Hatvany Lajos öccse – birtokolta.
A különös női torzó a bécsi Leopold Múzeumban nemrég megnyílt, nagyszabású retrospektív Courbet-kiállítás sztárja. Tele van plakátolva vele Bécs.
