A felvilágosodás korában kialakuló műemlékvédelemben érzékelhető törekvés volt a mindent megőrizni, mindent megtartani szemlélet erős jelenléte. Létező szándék volt a műtárgy eredeti szépségének visszaállítása – mint például a Laokoón-szoborcsoport teljessé tétele –, de hamarosan ráébredt a szaktudománnyá fejlődő művészettörténet a beavatkozás hibás voltára.
A szemléletnek tagadhatatlan hatása volt az építészeti emlékek megőrzésére is. Akragaszban (Agrigento Valle dei Templi, Szicília) a híres Templomok völgyének 10 görög temploma közül néhányat, amelyeket földrengések döntöttek romba, az eredeti maradványok és szerkezeti elemek felhasználásával rekonstruáltak. Utóbb felismerték az eljárás tarthatatlanságát, és elvetették az emlék bemutatásának ezt a fajta gyakorlatát. Hellaszban máig nagyon szigorú szabályok szerint lehet az anastylozisz gyakorlatához (az eredeti műemlék precíz rekonstrukciójához) folyamodni. Ezt a rigorózus magatartást elsősorban Georg Dehio és kortársainak (Alois Riegl, Max Dvorák, Paul Clemen) köszönhetően a 19. század végének elmélete tette magáévá, és így őrződött meg romként számos nagyszerű műemlék.
https://hvg.hu/tudomany/20250630_parthenon-3d-ben
A két világháborút követően a szakmai közvélemény szemlesütve fogadta el a lerombolt varsói királyi palota visszaépítésének a tervét. Magyarországon nem köztudott, de számtalan, a világháborúk során lerombolt európai történeti emlék nyerte vissza a második világháború utáni évtizedekben eredeti pompáját.
A legtragikusabb történetek egyike az ypres-i gótikus posztócsarnok esete. Az I. világháborúban porig rombolták, majd mielőtt befejeződött volna az újjáépítés, a II. világháború kezdetekor ismét lebombázták ezt a nagyszerű gótikus műemléket. Az 1967-ben megújult posztócsarnok szerencsére 1999-ben a világörökség részévé vált. Ez az épület és több száz másik, újjáépített műemlék a háborús pusztítást követően nyerte el ismét régi pompáját. Megszámlálhatatlan azonban azoknak a műemlékeknek a sora, amelyeket megépülésük után folyamatosan használtak, és egy felújítás, egy új funkció számára történő revitalizáció során a tervező – és természetesen a beruházó is – a megőrzés és a tervezett új használat között feszülő dilemmával találja magát szemben.
https://hvg.hu/elet/20210118_20_ev_alatt_kiderult_hogy_bontani_nagyon_szeretnek_a_magyarok
