Már megint mi történik Franciaországban? A helyzet most komolyabb, mint amit egy „szokásossal” el lehetne intézni: a globális hozamemelkedés árnyékában a piaci szereplőket jól láthatóan aggasztja a következő éves költségvetés körüli bizonytalanság és a fenntarthatatlan államadósság. Emellett ott a 2027-es elnökválasztás, amin nem kizárt, hogy végül két radikális jelölt mérkőzik meg egymással.
A bizonytalanság egyértelműen érezhető: a tízéves kötvény hozama közel 5%-os, amire 2002 júliusa óta nem volt példa, a némethez képest mért prémium pedig elérte a 2010-es évek eleji, európai adósságválság során látott magasságokat. A francia tőzsdeindex az utóbbi hetekben erősen alulteljesített a nyugat-európai börzékhez képest.
Magas adók
A francia kormány szeptember végén 0,5%-ra vágta vissza az idei éves gazdasági növekedési előrejelzését, míg a költségvetési hiánynál idén már GDP-arányosan 5,4%-kal számolnak – szemben még az év elején elfogadott idei költségvetésben előrejelzett 5%-os értékkel. A kabinet szerint korrekciós intézkedések nélkül a hiány jövőre akár a GDP 6,5%-át is elérhetné, az adósságszolgálat költségei pedig mintegy tíz milliárd euróval növekedhetnek, meghaladva a védelmi és az oktatási költségvetések összegét.
Látható tehát, hogy mindezek ellensúlyozására átfogóbb fiskális intézkedésekre lenne szükség. A nemrég bemutatott 2027-es költségvetési terv 43 milliárd eurós kiadáscsökkentést és adóemeléseket tartalmaz. Mindez a korábbi intézkedések hatásaival együtt összesen 54 milliárd eurót tehet ki, míg a cél az, hogy a GDP 5 százalékára csökkentsék a hiányt. Ezt többek között az állami kiadások csökkentésével, befagyasztott köztisztviselői bérekkel és adóemeléssel érnék el.
A kiigazítás érdemben támaszkodna a magasabb bevételekre: előzetes iparági számítások szerint a GDP-arányos adóterhelés 43,9%-ról 44,2%-ra nőne. Nagyon sok puffer viszont ezen a fronton már nemigen maradt, az adóterhelés világszinten így is Franciaországban az egyik legmagasabb (az OECD országok közül Dánia után a második).
A költségvetési helyzet rendezéséhez idővel a népszerűtlen, például szociális intézkedésekhez is hozzá kell nyúlni.
Nagyrészt azért, mert ha a költségvetési tervezet az 5%-os hiány formájában meg is valósulna, az csupán lassíthatná, de nem fordítaná meg a romló adósságpályát. A jelenleg 119%-on járó GDP-arányos államadósság jövőre még ezzel együtt is tovább emelkedne. Nem véletlenül sürgetett mielőbb intézkedéseket a pénzügyminiszter.
Előbb költségvetés, majd elnökválasztás
A 2027-es költségvetési terv felvázolása ráadásul egy dolog, annak elfogadása lesz az igazán izgalmas mozzanat. A 2024-es előrehozott választásokat követő politikai patthelyzetben mostanra már több miniszterelnök is belebukott a költségvetések elfogadtatása körüli parlamenti huzavonába. A jelenlegi miniszterelnöknek, Sébastien Lecornunak már komoly engedményeket kellett tennie ahhoz, hogy az idei költségvetést végül el tudja fogadtatni.
A költségvetési terveket várhatóan október 13-án kezdi tárgyalni a parlament, amiket november végére, december elejére el is kellene fogadnia. Parlamenti többség hiányában viszont hosszas egyeztetésekre kell számítani. Amennyiben nem sikerül rendes parlamenti szavazással dűlőre jutni, úgy a kormány egy alkotmányos mechanizmus segítségével vihetné keresztül a terveket – ami könnyen újabb válsághoz vezethet. A közvéleménykutatásokban jelenleg első helyen álló szélsőjobboldali elnökjelölt,
a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) viszont a 2027-es elnökválasztás előtt nem feltétlenül érdekelt abban, hogy elgáncsolja a költségvetés elfogadását.
Le Pen szerint egy nem tökéletes, de később még módosítható költségvetés is jobb lehet annál, mintha egyáltalán nem fogadnának el semmilyen tervet.
Mindenki nyugodjon meg
A francia tőzsde az augusztusi csúcsáról mostanáig nagyjából 10%-al került lejjebb, több nagy francia bankrészvény ugyanebben az időszakban mintegy kétszer ennyit esett. A már említett francia és német tízéves államkötvények közötti hozamkülönbözet is ijesztően kitágult szeptember eleje és október eleje között. A befektetők tehát elkezdték átárazni a francia kockázatokat az idei évre várt magasabb hiány és a következő éves költségvetésben szükséges kiigazítás miatt. Nem ez viszont az egyetlen olyan dolog, ami aggasztja a befektetőket.
A piaci szereplők figyelme már a 2027-es francia elnökválasztás felé fordul, számolva egy radikális jelölt esetleges győzelmével, és annak lehetséges fiskális kockázataival. Természetesen az elmúlt időszak komoly tüntetései is tovább szítják a félelmet. A francia jegybankelnök eközben igyekszik mindenkit megnyugtatni: amennyiben sikerül elfogadni a jövő éves költségvetést, az a kormány terveinek megfelelően csökkenti a kiadásokat és a költségvetési hiányt is. A fiskális konszolidáció irányába tett konkrét lépések értelemszerűen a piaci szereplőket is megnyugtathatnák.
Mostanra remélhetőleg a francia politikusok is érzik, hogy eljött a cselekvés ideje. Őszintén szólva nem várt helyről, a radikális jobbról is érkeztek megnyugtató szavak: Marine Le Pen főbb költségvetési javaslatai csökkentenék a hiányt és a GDP-arányos államadósságot is: előbbit a GDP 3%-a alá 2030-ra, utóbbit a GDP 112%-ra 2032-re. Mindezt a befektetők akár el is hihetik, ha kellő elhatározást éreznek mögötte. A bizalomra mindenképp szükség lenne ahhoz, hogy a francia eszközárakban pozitív fordulatok bontakozhassanak ki. Ennek tartósságát az fogja eldönteni, hogy
a politikusok megállnak-e a szépnek hangzó szavak szintjén – Le Pen terveit már Patyomkin-költségvetésnek is gúnyolják –, vagy konkrét lépéseket is tesznek.
Összességében tudjuk, mire lenne szükség Franciaországban: elfogadott 2027-es költségvetésre, véghezvitt hiánycsökkentésre, hiteles fiskális konszolidációra. Az ezekkel összefüggő bizonytalanság rövid távon viszont továbbra is rányomhatja majd bélyegét a francia eszközökre. Az előttünk álló néhány hónap egyik legizgalmasabb kérdése lehet, hogy Franciaország képes lesz-e hiteles válaszokat találni sokasodó problémáira, és eközben elcsitítania a piaci szereplők aggodalmait.
Nyitókép: ChatGPT
A tartalom az OTP Global Markets támogatásával, a hvg360 Prémium hírlevelek szakmai együttműködésével készült.
Az OTP Global Markets további elemzéseit itt olvashatja.
Jelen hírlevél marketing kommunikációnak minősül, a dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlásnak, nem szolgálnak befektetési tanácsadásként, továbbá semmilyen további elemzés alapjául nem szolgálhatnak a benne feltüntetett pénzügyi eszközök vonatkozásában. Jelen hírlevélben foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli, az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli felelősség a befektetési döntések eredményességéért, az ügyfél által kitűzött cél eléréséért, sem az e dokumentum vagy annak bármely része alapján hozott egyedi befektetési döntésért, sem azok következményeiért. Minden befektetés bizonyos kockázatokkal jár, amelyek kihathatnak a befektetési döntés eredményességére és a befektető esetleg nem olyan összeghez jut a befektetéséből, melyet befektetési célként elvárt, vagy amennyit befektetett, így akár az is előfordulhat, hogy a befektetett tőke csökken, teljes összegét elveszíti, vagy akár azon is túl keletkezhet fizetési kötelezettsége.
