Magyarországon a gazdasági teljesítmény gyakorlatilag stagnált 2022–2025 között, az idei év első felében azonban elindult a növekedés, ami talán már bizakodásra adhat okot. A magyarok és a cégek hangulata alapján Magyarország már kifelé tart a gödörből? Mit mutatnak a GKI bizalmi felmérései a régiós országokhoz képest?
Hátra még nem dőlhetünk, de vannak arra utaló jelek, hogy talán elkezdtünk kifelé mászni a gödörből. A magyar gazdaság 2026-ban egy három és féléves stagnálásból lépett ki, az idei első féléves növekedés éves alapon 1,7 százalékos volt. A kérdés már nem az, lesz-e növekedés az idén, hanem hogy mi teszi fenntarthatóvá és dinamikussá 2030-ig.
Kiegyensúlyozott, de kiugró húzóágazat nélküli pályát látunk a következő évekre, az átlagos növekedés 2,5-3 százalék körül alakulhat.
A növekedés egyik fő hajtóereje egyelőre továbbra is a lakossági fogyasztás és a belső kereslet, a hosszabb távú növekedést megalapozó beruházási fordulatra még várni kell. A kockázatok közül ki kell emelni, hogy úgy fest, hogy a magyar növekedési modell elérte a határait, az európai és kiemelten a német ipari konjunktúra továbbra is gyenge, miközben jelentős geopolitikai kockázatok mellett kell végrehajtani a fiskális konszolidációt, ami bizonyosan valamiféle forráselvonással jár majd.
A bizonytalanság tehát továbbra is jelentős. Egy ilyen helyzetben kiemelten fontos, hogy egyáltalán megvan-e a bizalom a gazdasági szereplőkben azzal kapcsolatban, hogy elindult valami a magyar gazdaságban. Mi a GKI-nál épp ezzel foglalkozunk, közel harminc éve mérjük európai uniós módszertan alapján mind a vállalati kör, mind a lakosság következő 12 hónapra vonatkozó várakozásait.
A méréseink szerint bizalmi szempontból egyfajta kegyelmi pillanatban van a magyar gazdaságpolitika.
A GKI konjunktúraindexe január és július között 11 ponttal emelkedett, s ezzel négy és fél éves csúcsra ért fel. Augusztusban volt egy kisebb korrekció, majd szeptemberben egy enyhe emelkedés, ami azt mutatja, hogy az eddigi évekhez képest bizakodóbbak lettünk, de könnyen törékeny lehet ez a bizalom, ha a tények nem támasztják meg.
Még bíznak a cégvezetők az új kormányban, de már látszik némi törés a lelkesedésben
Nem tragikus a visszaesés a VOSZ barométer mutatójában, de egyre többen érzik úgy, hogy már nagyon ideje volna több konkrétumot látni arról, mit tervez a kormány a gazdaságpolitikájában.
Régiós összevetésben a magyar bizalmi szint viszonylag alacsony, és a más országokban látotthoz képest jóval hektikusabban változik. Azaz inkább borúlátóak vagyunk, könnyen fel tudunk lelkesedni, de könnyen ki is tudunk ábrándulni. Ez különösen a lakosságra igaz, amely a saját pénzügyi helyzetét és a gazdaságot érzelmi, politikai hatások alapján is értékeli. Az üzleti élet hangulata megfontoltabban változik. Az utóbbi évtizedek adatait átnézve, mindenképp adódik egy fontos következtetés: a bizalmat meg kell becsülni, mert Magyarországon tartós növekedést eddig csak úgy sikerült elérni, ha mind a lakossági, mind az üzleti hangulat támogató volt.
