Alámondás

HVG

A 40., jubileumi magyar filmszemle annyiban mindenképpen elüt a megszokottól, hogy az ünnepélyes megnyitót az e hét keddi kezdés után két nappal tartják. Igaz, azt legalább a Kongresszusi Központban a tavalyi, a szakma méltatlankodását kiváltó szűkös Millenáris-helyszín helyett. A két éve hiányolt fesztiváligazgató kinevezésére viszont nem került sor a gazdasági válságra hivatkozva, és visszalépést jelent, hogy ezúttal nem lesz külföldi zsűritag. A plázavetítésnek nincs vége, csak ezúttal a Mammut helyett a MOM Parkba került a rendezvények egy része, például a tervek szerint az a rock and roll buli, amelybe a zárófilmként vetített filmmusical torkollik. Utóbbiból, a Fenyő Miklós negyven évvel ezelőtti Ki mit tud?-győzelmét feldolgozó, Fonyó Gergely rendezte és Neményi Ádám egykori A3Tv-elnök produceri közreműködésével készült Made in Hungária című alkotásról az a hír járja szakmai berkekben, hogy a stáb kifizetésének elmaradása miatt nem indul a versenyen, akinek ugyanis filmszakmai tartozása van, nem nevezhet. Neményi, bár elismerte, hogy akad még tartozás, a HVG-nek azt mondta, a filmet a „közönségnek szánták”, nem fesztiválra tervezték, ott ugyanis inkább a kísérleti filmeket díjazzák.

Abból pedig lesz bőven, bár már korábban bemutatott közönségfilmek is bekerültek a versenybe, mint Herendi Gábor Valami Amerika 2-je vagy Goda Krisztina Kaméleonja. A kritikusok várakozása szerint a kezdők hozhatnak izgalmat az idei szemlén, miután a 18 játékfilm közel felét jegyzik elsőfilmesek, de Vranik Roland, a korábban a Fekete kefével már szemlegyőztes rendező is csak a második filmjével jelentkezik. Ígéretesnek tartják a Pater Sparrow (Verebes István fia) rendezte 1-et, amely Stanislaw Lem Az emberiség egy perce című műve alapján készült, illetve Nagy Viktor Oszkár Apaföldjét, de a sötét lovak közül bárki befuthat. Nem ismétlődik az előző év negyvendarabos játékfilmdömpingje, a külön szekcióban induló tévéfilmeket beszámítva sem. Az idősebb nemzedéket egyedül a 80 éves Bacsó Péter képviseli a kritikák által nem kímélt prostifilmjével, a Majdnem szűzzel. A középgenerációból Gárdos Péter és Sopsits Árpád van mutatóban, a fesztiválokon az utóbbi években brillírozó fiatalok közül pedig csak a Hukkléval befutott Pálfi György szerepel.

HVG

A szemlén induló játékfilmek bő 3,2 milliárd forint összköltségvetéséhez a legfőbb államitámogatás-elosztó, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) harmadával járult hozzá. Az idén nincsenek drága filmek, a művek több mint fele az átlagos 250 milliós költségvetés alatti. Ketten egyenesen állami támogatás nélkül vágtak a forgatásba, a fotósként is ismert Szirtes Ádám és a most debütáló Szajki Péter. Félmilliárdos büdzséjével a legdrágább Kaméleon nyerte el egyúttal a legtöbb közalapítványi támogatást, 165 milliót, de a 100 millió felett szubvencionált négy film között van a Valami Amerika 2 is (számára a rendező előző filmjének, a Lorának 110 ezer nézője hozott 31 millió forint normatív támogatást). Utóbbi a felhozatalban egyedül áll azzal, hogy már meg is térültek a költségei, miután eddig több mint 300 ezren váltottak rá jegyet. Tavaly csak a Macskafogó 2, valamint a 9 és fél randi hozott a megtérüléssel kecsegtető, 200 ezer feletti nézőszámot. A filmforgalmazók becslése szerint folytatódott a csökkenő trend, tavaly 10,2 millió mozinéző volt, és csak minden tizedik váltott közülük magyar filmre jegyet.

A filmesek egy ideje azt feszegetik, hogy az MMKA állandó utófinanszírozása miatt lassan két átlagfilmnyi pénzt, 400-500 millió forintot emészt fel a banki kamattörlesztés. A pesszimistábbak szerint az adósságok miatt előbb-utóbb dobra kerülhet az alapítvány tulajdonában álló Magyar Filmlaboratórium 8 milliárd forint értékűre becsült budai ingatlana. A lapzártánk után tartott filmes kerekasztalon várhatóan a közalapítvány eladósodottsága is napirendre kerül, miként az állami filmstúdiók (Budapest, Hunnia, Objektív) botrányba fulladt privatizációja, amelyet meghirdetett, majd villámgyorsan vissza is vont a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV). A Magyar Producerek Szövetsége egyenesen lemondásra szólította fel Grunwalsky Ferenc közalapítvány-elnököt, mondván, nem egyeztetett a szakmával a magánosításról, anélkül járult hozzá az MNV pályázatához, holott a stúdiók megszerzésével a pénzosztó MMKA alapítói jogához is hozzájutnak a vevők, továbbá az 1987-ig elkészült filmek forgalmazására kiírandó pályázaton is előnyt élveznek. Ezzel Kálomista Gábor, a producerszövetség elnöke szerint többmilliárdos vagyon kerülhet az új tulajdonosok kezébe. Noha kollégáinak korántsem mindegyike ért egyet vele, az sokaknak nem világos, mit is adna el az MNV. Az egyetlen működő producercégért, a Hunniáért ugyanúgy 11 milliós minimumárat kért, mint a fél gőzzel működő Objektívért, a legtöbbre, 30 millióra pedig a csak forgalmazással foglalkozó Budapestet lőtte be.

A belharcoktól függetlenül a nemzetközi porondon viszonylag jól szerepeltek a magyar filmek, például tavaly a Delta díjat kapott Cannes-ban, ami húsz éve nem fordult elő magyar filmmel. De Bollók Csaba alkotása, az Iszka utazása is több tucat fesztivált járt be, hat trófeát is begyűjtve. Az idei Oscar-díjra nevezett magyar film a legjobbak közé már nem került be, de a nyerőszériát nem is ez árnyékolja be, hanem az, hogy Csere Ágnes producer szerint a Los Angeles-i magyar filmiroda nem segítette a szükséges kampányt. Mindössze egy hét, három vetítés, három hirdetés – erre futotta a következő filmjük terhére kapott 5 millió forint MMKA-támogatásból és saját pénzükből. A szervezésben végül egy amerikás magyar és a konzul segített be. „Embert nem küldött a vetítésre” – mondta Kovács Gábor, aki korábban, a Fehér tenyér című filmmel volt Oscar-nevezett produceri minőségben. A Csere által említett iroda a magyar filmes infrastruktúra amerikai promóciájára létrehozott Magyar Filmbizottság Los Angeles-i telephelye, amelynek képviselője, Návai Anikó a HVG kérdésére azt mondta, a szigorú helyi szabályok szerint ő csak abban segíthet, hogy a megfelelő marketingesekkel összehozza a magyar Oscar-aspiránsokat, és ezt állítása szerint fel is ajánlotta a most méltatlankodó producereknek. Feladata az – hangsúlyozta Návai –, hogy Magyarországra csábítsa a filmkészítőket, a magyarok népszerűsítése egy másik szakmai szervezet, a Filmunió dolga. Ott azonban azt közölték, csak a kópiagyártás költségét és az amerikai Filmakadémiához történő eljuttatását tudják finanszírozni. Az MMKA-nak pedig, mint kiderült, nincs az Oscar-kampányra használható kerete. Mintha senki sem gondolná komolyan, hogy a nevezés után díj is jöhet.

VITÉZ F. IBOLYA