Az intézet reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek által legtöbbet emlegetett tényező (a diszkrimináltság összes vélt okának 36 százaléka) a kisgyermek nevelése volt. Az átlagosnál magasabb a munkahelykeresés- vagy vesztés során a vélt diszkrimináció mértéke a fiatalok és az iskolázatlanok körében. A 18-27 évesek, illetve a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében a mutató értéke 15, illetve 13 százalék, de hátrányt jelent a roma származás is (12 százalék).
A kutatás eredményei egybecsengenek a KSH adataival, amelyek szerint valaha a munkaerő-piaci életpályája során a 19-64 évesek 16 százalékát érte diszkrimináció az álláskeresés során, 8 százalékuk pedig elbocsátáskor szembesült ezzel.
Az álláskeresés során a diszkrimináció lehetséges okai közül a leggyakoribb az életkor (6 százalék) és a családi állapot (4 százalék) miatt érzett hátrány. A férfiak körében a származás, a nők körében a családi állapot és az életkor okoz az átlagosnál gyakrabban diszkriminációt.
Egy friss, európai uniós országokat összehasonlító adatfelvétel szerint a magyarországi romák körében a megkérdezettek 90 százaléka gondolja úgy, hogy a származás alapú diszkrimináció széles körben elterjedt. Ez az érték a vizsgált negyvenöt - az EU27-be tartozó országokban átlagosan két kisebbséget vizsgáltak - kisebbségéhez viszonyítva, az olaszországi észak-afrikaiak után a második legmagasabb volt - olvasható a Tárki eredményeket összegző közleményében.
