„Ha egy Magyarországon élő texasi állampolgár örököl egy írországi kastélyt, legszívesebben mindhárom ország megadóztatná az örökséget. Ha mindegyik csak 30-30 százalékos kulcsot vetne ki, szinte a teljes hagyaték elúszna, az örökös pedig azt kívánná, lakjanak benne inkább a kísértetek” – példálózott Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere, milyen bonyodalmakhoz vezetne, ha az államok között nem léteznének a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények. A magyar kormány legújabb ilyen megállapodását hétfőn hagyta jóvá az Országgyűlés, ez Örményországgal köttetett még 2009 novemberében a jövedelem-, továbbá a vagyonadókról. Magyarországnak jelenleg hatvannál több ilyen egyezménye van, s tárgyalások folynak hasonló dokumentumok aláírásáról többek között Tajvannal, Hongkonggal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Katarral és Szíriával. Az egyezmények többségét törvényben, a több évtizeddel ezelőtt kötött régebbieket törvényerejű, illetve minisztertanácsi rendeletben ratifikálták.
Előfordul, hogy a régi egyezmény helyett újat kell kötni, mert változnak a gazdasági, adózási körülmények. A dokumentumok jellemzően az úgynevezett OECD-modellegyezményben és annak kommentárjában lefektetett elvekhez, szabályokhoz igazodnak. Megújítás alatt van Magyarországnak az angolokkal, a németekkel és az olaszokkal között egyezménye. Az Egyesült Államokkal február 4-én már alá is írta az új egyezményt a pénzügyminiszter és az USA magyarországi nagykövete. A dokumentumot várhatóan az utolsó parlamenti napon, február 22-én hagyja jóvá az Országgyűlés. Ez többek között azt rögzíti, hogy az egyes jövedelemfajták után (például osztalék, kamat, jogdíj, önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem) melyik államnak, milyen körben van adóztatási joga.
„A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények jellemzően nem arról szólnak, hogy ha valaki az egyik államban már fizetett adót, akkor a másikban nem kell neki, hanem koordinálják az adóztatást. Jórészt arra van lehetőség, hogy az egyik országban megfizetett adót beszámítsák a másikban” – magyarázta Erdős Gabriella. Magyarországnak az USA-val 1979 óta van ma is hatályos megállapodása a kettős adóztatás elkerüléséről, az új egyezmény kötését az amerikaiak kezdeményezték. Ennek oka, hogy az USA a kedvezmények korlátozására vonatkozó rendelkezéseket (Limitations on Benefits, LOB) kívánt beiktatni. Amerika már a legtöbb más állammal kötött új egyezményében érvényesítette a LOB-klauzulát, Magyarország az utolsók egyike.
„A kedvezmények korlátozásával az USA célja az volt, hogy az egyezményben foglalt előnyök kizárólag a szerződő országok állampolgáraira és vállalkozásaira vonatkozzanak, harmadik országokéira ne” – hangsúlyozta a HVG-nek Kövesdy Attila, a Deloitte vezető partnere. Ezt a látszólag egyértelmű szabályt ugyanis jelenleg különböző kiskapuk révén könynyen ki lehet játszani. Ha például egy, az USA-val nem egyezményes ország cége Amerikában leányvállalatot létesít, és osztalékot fizet az Egyesült Államokból, azt ott 30 százalékos forrásadó terheli. Ugyanez egy Magyarországon alapított társasággal – itteni belföldi illetőségű személlyel –, ha az osztalékot a cég kiviszi az Egyesült Államokból, ma még 5, illetve 15 százalékos teherrel megúszható. Ezt a kiskaput is bezárja az új dokumentum. Ez Magyarország számára nem kedvező, hiszen elveszti azt a vonzerejét, hogy éppen ezen előnyökkel csábított ide harmadik állambeli befektetőket – hangsúlyozta Erdős Gabriella.
Az egyezménybe most beiktatott klauzula csak az úgynevezett minősített személyeknek engedi meg a kedvezmények érvényesítését. Minősített személy lehet többek között természetes személy; maga a szerződő állam; annak politikai egysége vagy helyhatósága; olyan társaság, amelynek részvényeit elismert tőzsdén nyilvánosan forgalmazzák; nyugdíjalapok, ha nyugdíjasai több mint fele az egyik szerződő államban van. Minősített személy az EU-tagállamban, az EGT-megállapodásban részes más államban, valamint az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodásban részes államban legfeljebb hét belföldi illetőségű személy legalább 95 százalékos tulajdonában lévő magyarországi, illetve USA-beli társaság is, ha az anyavállalat országának LOB-ot tartalmazó egyezménye van Magyarországgal, illetve az Egyesült Államokkal.
Az amerikaiakkal kötött új egyezmény tartalmaz más – hasonló dokumentumokban nem szokásos – feltételeket is. Így a kedvezmények érvényesítésénél a belföldi illetőség mellett különböző teszteknek is meg kell felelni. Vizsgálni kell például a tényleges üzleti jelenlétet, azt, hogy valóban a szerződő országok valamelyikében zajlik-e az adózó tevékenysége.
Az új egyezmény a ratifikációs okmányok kicserélésével lép majd hatályba, alkalmazni a hatálybalépést követő év (várhatóan 2011.) január 1-jétől kell. Kivéve a forrásadókat, amelyeknél már a hatálybalépést követő második hónaptól érvényesítendők az új egyezményben rögzített előírások. Azok, akik számára az új szabályok előnytelenebbek, 2010 végéig még a régieket alkalmazhatják.
