Egész Nagy-Britannia megmozdult a világ leghíresebb zenestúdiója, az annak idején a Beatles és a Pink Floyd felvételeit is rögzítő észak-londoni Abbey Road Studios megmentése érdekében. A brit műemlékeket kezelő National Trustot kérésekkel árasztották el a szigetország minden részéről, a Facebook közösségi oldalon és a Twitteren üzentek: vegye meg a brit pop- és rockzene bölcsőjének tekintett György korabeli, patinás épületet. Az adományokból fenntartott magánintézményként működő Trustot az után vették ostrom alá, hogy a londoni Financial Times gazdasági napilap kiderítette: az EMI lemezkiadó tulajdonosa, a brit Terra Firma Capital Partners magántőke-befektetési társaság meg akar válni a közel 80 éves, a világon az első lemezfelvételeket készítő stúdiótól. Megszólalt Paul McCartney is, akinek szavait úgy értelmezték, hogy a volt Beatles-tag másokkal együtt megvásárolná az otthonától nem messze, London elegáns negyedében, St John's Woodban lévő stúdiót.
A National Trust szívesen megvenné a nemzeti kincsnek tartott létesítményt, amivel bővítené Beatles-emlékhelyeit: az 1990-es évek végén került a birtokába Paul McCartney és John Lennon liverpooli szülőháza, amiket múzeummá alakított. Érdeklődött a neves zeneszerző, Andrew Lloyd Webber is, ám könnyen lehet, hogy mégsem lesz szükség mentőangyalra: a felháborodást látva az EMI a hétvégén közleményben tudatta, mégsem válik meg a patinás stúdiótól.
Az Abbey Road fenntartása drága mulatság, mert a modern technológiának köszönhetően a lemezfelvételek rögzítéséhez manapság elég egy házi stúdió, sőt akár egy laptop is. A japán Sony Music már 2004-ben, 3 millió fontért megszabadult londoni stúdiójától, ahol mások mellett Jimi Hendrix lemezeit vették fel.
Ám a jelenleg is működő stúdió eladása nem igazán segítene a pénzügyi gondokkal küszködő EMI helyzetén. Az ingatlan értékét a szakértők 10–30 millió fontra becsülik, és ennek nagy részét épp a Beatles révén márkanévvé vált Abbey Road elnevezés idegenforgalmi értéke adja. Ez a címe az együttes 1969-ben megjelent, világszerte több mint 10 millió példányban elkelt albumának, és a borítón is szerepel az utcát keresztező zebra, amint a négy gombafejű átmegy rajta. A versenytársai – az amerikai Universal Music és Warner Music, illetve a japán–német Sony–BMG – mögé szorult EMI tulajdonosának azonban legkésőbb júniusig 120 millió fontra lenne szüksége, hogy törlessze 2,5 milliárd fontos adósságát. Ha erre nem képes, a Terra Firma elveszti a lemezkiadót, és az az EMI 2007-es 4,2 milliárd fontos felvásárlását finanszírozó amerikai Citigroup bankcsoport birtokába kerülhet.
Ezt mindenáron el akarja kerülni Guy Hands, a magántőke-befektetési társaság irányítója. A nemrég a La Manche csatornában található, brit koronagyarmatnak számító adóparadicsomba, Guernsey szigetére költözött üzletember viszonya a Citigrouppal megromlott, nemrég be is perelte New Yorkban a pénzintézetet. Hands azt állítja, az EMI eladásakor a bank tényeket titkolt el előle, hogy felsrófolja a vételárat, amelynek nagy részét hitelezte. Szerinte a Citigroup most át akarja játszani az EMI-t a világ harmadik legnagyobb lemezkiadója, a Warner Music kezére, amely már akkor is érdeklődött iránta. Hands azt javasolta a Citigroupnak, a jelenleg 2,2 milliárd font értékűre becsült céget bontsák ketté, különválasztva a lemezkiadói, illetve a zenei felvételeket készítő és tehetségeket felfedező-gondozó tevékenységet. Az amerikai bank ezt elutasította, mondván, Hands – aki egymilliárd font adósság elengedését is kérte tőle – ily módon akarja megtartani az EMI igazán értékes részét, a többek között a teljes Beatles-archívumot is tartalmazó kiadói jogokat.
Miközben a Citigroup és a Terra Firma marakodnak, az EMI helyzete ingatag. A cég bevétele legutóbbi pénzügyi évében 1,57 milliárd font volt – és a mérleg szerinti vesztesége is majdnem pontosan ugyanennyi. Ennek fő oka, hogy a Terra Firma egyben leírta a 2007-es felvásárlás óta elszenvedett értékvesztést, ami nélkül az előző évinél 80 százalékkal több, 298 millió font lett volna a bruttó nyereség. A lemezkiadónak régi híres ügyfelei siettek a segítségére: a tavaly nyáron újra, digitálisan felújított formában megjelentetett Beatles-albumokból az USA-ban és Nagy-Britanniában tíz nap alatt ötmillió darabot adtak el. Ez ellensúlyozta az olyan veszteségeket, mint a Radiohead távozása. Az idei nagy dobást Robbie Williamstől remélik, aki 20 éves jubileumi albumára készül, a megjelenést az őszre időzítik – amikor épp lejár a szerződése.
