Ha a moziban sorban állnak a nézők, hogy térhatású szemüvegben nézhessék az Avatart és társait, miért ne vennének pápaszemet a nappalijukban a tévénézéshez is – spekulálnak a vezető gyártók, amelyek közül néhányan ezekben a hetekben kezdik árulni térhatású, közkeletű nevükön 3D-s tévéiket. A piaci elemzők közül azonban többen szkeptikusak, elvégre még a nagy felbontású (HD) tévék térhódítása is éppenhogy megkezdődött, a HD-adások sugárzása sem általános, ezért korainak tűnhet a szintén készülékcserével járó háromdimenziós technológia bevezetése.
A szemüvegviselés mindenesetre csak kisebb kényelmetlenséget, esetleg többletköltséget okoz. A mai térhatású mozikban használatos egyszerűbb (polarizációs szűrővel működő) okulárékkal szemben a tévékhez másféle, úgynevezett aktív záras alkalmatosság szükségeltetik. Ennek darabja most 50 dollár körül kapható, és az új tévékhez többnyire kettőt mellékelnek. (A szemüveg nélkül is élvezhető térhatású tévé egyelőre csak kísérleti stádiumban van.) Ha nagyobb a család, vagy ha látogatók jönnek, pótberuházásra van szükség, mert az sem biztos megoldás, ha a vendégek magukkal hozzák a sajátjukat, az egyes tévégyártók ugyanis eltérő rendszert használnak. A lényeg azonban ugyanaz: a fényképezőgépek zárjára emlékeztető elektronikus megoldással hol a jobb, hol a bal üveg sötétül el, hogy csak a másik engedje át a fényt, másodpercenként és lencsénként hatvanszor, vagyis a néző számára észrevehetetlenül. A nyitást és zárást drót nélküli kapcsolattal szinkronizálják a tévével, ezáltal kerül más-más kép a jobb és a bal szem elé. A szemüveg persze árammal működik, rendszeres töltést igényel, és megeshet, hogy – a rádiófrekvenciás fejhallgatókhoz hasonlóan – pont akkor merül le, amikor a legérdekesebb a műsor.
A kereslet növekedésével várható, hogy a szemüvegek ára csökken – vélte a HVG kérdésére válaszolva Karin Korschan, a japán Sharp szórakoztatóelektronikai cég kelet- és közép-európai kommunikációs igazgatója, megemlítve azt is, hogy léteznek a tévégyártóktól független szemüveggyártók is. Igaz, hogy a HD-átállás még nem fejeződött be, de Korschan szerint a 3D máris találhat magának helyet. Ennek ellenére a Sharp óvatos: bár a technológiája megvan hozzá, csak később dönti el, mikor lép piacra a 3D-s tévékkel. Már csak azért is, mert egyelőre alig van térhatású tévéadás.
Meglehet, hogy a 3D-s tévék első vásárlói között sokan nem is mozizásra használják majd a szerzeményüket, hanem játékhoz. Amikor a japán Sony néhány hete Amszterdamban újságíróknak mutatta be idei kollekcióját, a térhatású tévéhez PlayStation 3 (PS3) játékkonzolt is csatlakoztattak, amelyen egy népszerű autóversenyes játék futott. A Sony számára most érhet be a konzolba, illetve a nagy felbontású Blu-ray lemezbe ölt pénz, mert a jelenlegi műsorhordozók közül csak az utóbbi képes a 3D-tartalmú adatmennyiség befogadására. Az Avatarnak máris kijött a térhatású játékváltozata, és a Sony júniusig szoftverfrissítést ígér a PS3-ra, amivel a konzol előbb a 3D-s játékok, majd filmek lejátszására lesz képes.
A Sony profitálhat abból is, hogy film- és zenevállalatai révén egyúttal tartalomszolgáltató, és az idei nyári dél-afrikai labdarúgó-világbajnokság 25 meccsének 3D-változatát is elkészíti. A japán cég – amely igyekszik leszorítani a dél-koreai LG-t a tévégyártásban vezető, szintén dél-koreai Samsung mögötti második helyéről – júniusban jelenik meg a 3D-s készülékekkel a világpiacon. A Sony azzal számol, hogy a 2011. március 31-éig tartó következő pénzügyi évében értékesíteni tervezett 25 millió tévé tizede már háromdimenziós képességű lesz. A magyar piacon a Samsung március 16-ától árulja 3D-s készülékeit, a Panasonic áprilisra, az LG „késő tavaszra” időzítette ugyanezt – tudta meg a HVG.
A 3D-ből is igyekszik erényt kovácsolni a Panasonic, amely a vezető gyártók közül a leginkább ragaszkodik a plazmaképernyőkhöz a jobban terjedő folyadékkristályos (LCD) technológiával szemben. A plazmakijelző gyorsabb válaszideje révén nem fordulhat elő, hogy azért homályos a kép, mert például a jobb szemnek szánt képkocka még a bal szem által is látható – magyarázta a HVG-nek Müller Endre, a Panasonic marketingszakembere. A térhatású néznivalók szűkösségét a Panasonic azzal próbálja feledtetni, hogy 3D-s kézi videokamerát is piacra dob. A legfejlettebb családi mozizásnak egyelőre csak az az akadálya, hogy a kamera amerikai ára 21 ezer dollár lesz, amikor az ősszel piacra kerül.
A gyártók nem véletlenül nyomják az új technológiát. A 3D-képességhez legfeljebb a készülékek jelfeldolgozó processzorait kell továbbfejleszteni, ám miközben a HD tévék piacán ádáz árharcot vívnak, a térhatású modellekért könnyedén kérhetnek másfélszer annyit. Az amerikai DisplaySearch piackutató szerint 3D-s tévéből 2013-ban már 15,6 millió darabot adhatnak el, de az idén is elkelhet 1,2 millió. A műsorokban az áttörést nemcsak az Avatar Blu-ray változatától várják, megszülettek a tervek korábbi filmsikerek térhatásúvá formálására is, a brit Sky és az amerikai ESPN sportcsatornák pedig a futball- és az amerikaifutball-mérkőzések 3D-közvetítésén dolgoznak.
BEDŐ IVÁN / AMSZTERDAM
