Több mint háromszáz mentőkocsival csökkent az utóbbi évtizedben az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) járműparkja: 2000-ben még 1218, nyolc évvel később viszont már csak 909 ambuláns autó állt az OMSZ rendelkezésére. A mobil egységek leépítésével párhuzamosan a szolgálat jelentős hálózatbővítést hajtott végre, az ezredforduló óta három tucat új mentőállomást nyitott meg (legutóbb Pesthidegkúton). A KSH legutolsó adatai szerint így összesen 228 mentődrosztról lehet riadóztatni az elsősegélyt nyújtó állami szolgálatot. Az egy-egy mentőállomáshoz tartozó kocsik átlagos száma az évtized eleje óta hatról négyre csökkent, igaz, 2008 óta az „egyszerű betegszállítást” (korábban ez adta az OMSZ feladatainak felét-háromnegyedét) már szinte kizárólag az alternatív mentők végzik. Az OMSZ által fenntartott légijármű-park ugyancsak leépülőben van, 2000-ben még 11, tavalyelőtt viszont már csak 8 (igaz, a korábbinál korszerűbb) repülő egységük volt az állami mentőknek. A klasszikus mentési esetek száma az OMSZ-nél az utóbbi években csaknem a duplájára nőtt, az ezredfordulón regisztrált 242 ezer ilyen bevetéssel szemben tavalyelőtt 465 ezer éles riasztásra került sor. A közelmúltban végrehajtott profiltisztítással párhuzamosan a szolgálatnál foglalkoztatottak száma kevéssé változott: 2000-ben 6770, míg 2008-ban 6394 fő teljesített szolgálatot az OMSZ-nél. E stábon belül a legutolsó hivatalos adatok szerint 142 mentőorvos, 587 mentőtiszt és 2791 mentőápoló dolgozik.
Az OMSZ által tavalyelőtt teljesített mentések 40 százaléka baleseti sérülésekkel, 56 százaléka megbetegedésekkel volt kapcsolatos, míg 19 664 alkalommal szülő nőt szállított a szolgálat. Öngyilkosságok, illetve ezek kísérletei miatt 8402 alkalommal riasztották 2008-ban az OMSZ-et. Sürgős esetben a mentőknek egy uniós ajánlás szerint 15 percen belül kell a helyszínre érniük. Ennek a követelménynek az OMSZ ma az esetek 78 százalékában tud eleget tenni. A gazdagabb államokban ez az arány jelenleg 90 százalék körüli.
