A szabályozás rendben lenne, csak a betartásával vannak gondok – állapította meg Mike O'Brien brit egészségügyi miniszter, miután félrekezelés miatt meghalt egy 70 éves angol férfi. O'Brien február elején ismertette a parlamenti képviselőkkel azt a tanulmányt, amelyet az ő felkérésére a háziorvosi szakma két nagy tekintélyű vezetője készített arról, hogy a rendszer hibája vagy csupán szerencsétlen véletlen okozta-e másfél évvel ezelőtt a beteg halálát. Az igazságügyi orvos szakértői jelentés szerint a vesegörcsökre panaszkodó férfi az éjszakai alapellátási ügyeleten a megengedhető erősségű fájdalomcsillapító tízszeresét kapta. A gyógyszert Daniel Ubani doktortól kapta, aki sem a brit gyógyszerkiszerelést, sem az angol nyelvet nem ismerte túl jól. A németországi rendelőjéből már fáradtan érkezett „importdoktor” mindjárt a Nagy-Britanniában vállalt első műszakján hibázott, és mint utóbb kiderült, az efféle tévedések ellen meglehetősen védtelen az egészségügyi ellátórendszer.
Az alapellátási ügyeletet évente igénybe vevő kilencmillió angol – a lakosság 18 százaléka – a 2004 előtti helyzethez képest annak ellenére is nagyobb biztonságban érezheti magát, hogy időről időre előfordulnak ilyen tragédiák – érvelt a miniszter. Korábban ugyanis a háziorvosoknak kellett gondoskodniuk a hozzájuk tartozó betegek 24 órás ellátásáról, ám az ezredforduló táján már tarthatatlanná vált a helyzet. A kialvatlan, túlterhelt doktorok munkáját sok kritika érte, ezért 2004-ben a kormány úgy döntött, hogy az alapellátásért felelős szervezetek (PCT) oldják meg másképp az ügyeletet este fél héttől másnap reggel 8-ig. Tízből kilenc háziorvos élt is a lehetőséggel, hogy leadja az éjszakai és a hétvégi munka terhét. Igaz, a kevesebb munkáért kevesebb bért elvét az angolok szigorúan betartatták – így több mint 30 ezer doktor mondott le évi 6 ezer font jövedelemről. Ebből a forrásból és évi 70 millió font további támogatásból a PCT-k magánvállalkozásokkal, orvosi szövetkezetekkel kötöttek szerződéseket.
Ilyen magáncég, a TCN működtette a kelet-angliai Cambridgeshire-ben az ügyeletet, és szerződtette helyettesítőnek Daniel Ubanit. A németországi Wittenben praktizáló 66 éves, nigériai születésű, 1997 óta német állampolgárságú doktor nyelvtudását és szakmai ismereteit senki sem ellenőrizte. Pontosan az a probléma – véli a The Guardian napilap –, hogy mivel a munkaerő-áramlás szabad az unióban, az EU bármely tagországában megszerzett diploma érvényes a szigetországban is. Vagyis a munkára jelentkezők automatikusan felkerülnek a General Medical Council (GMC) listájára. Nem így az EU-n kívüliek, akiknek számot kell adniuk nyelvtudásukról és szakmai kompetenciájukról. Az egészségügyi miniszter kezdeményezte vizsgálat kiderítette, hogy nem sértenék meg az uniós szabályokat, ha akkreditált vizsgáztatók bírálnák el a jelentkezők nyelvtudását. A PCT-k pedig nemcsak jogosultak, hanem kötelesek is ellenőrizni az ügyeletet adó cégek munkáját.
A külföldi orvosokra nagy szükség van a szigetországban, mert akadnak olyan körzetek, ahol 300 ezer lakosra egyetlen ügyeleti szolgálat jut, 50 beteg közül csak egyet keresnek fel az otthonában. A jobban ellátott településeken minden negyedik beteghez ki tud menni a szakápoló vagy az orvos. Mindez csak a sürgősen ellátandó, de nem életveszélyben lévő betegekre vonatkozik, az utóbbiak mentős szállítása és kórházi ellátása már nem az alapellátási ügyeletek dolga. Az ellenzéki parlamenti képviselők szerint nem szerencsés ugyan, ha az adott körzet betegeit nem ismerő doktornak kell az alkalmi terápiáról döntenie, de azt ők sem merték javasolni, hogy az egészségügy térjen vissza a korábbi rendszerhez.
Valóban hiány van ügyeletet vállaló doktorokból, de a külföldieket mégsem elsősorban a háziorvosi körzetekbe, hanem a kórházi osztályokra, sürgősségi ellátóhelyekre keresik – tudta meg a HVG az egészségügyi dolgozók közvetítésével foglalkozó budapesti A-Team Kft. munkatársától. Azt még a brit szakmai szervezetek sem tudják, hány külföldi dolgozik a 34 ezer háziorvosi praxisban, csak arról van statisztika, hogy közülük 7500-an az országon kívül szerezték a diplomájukat.
Míg Nagy-Britanniában újságcikkek sora tudósított Ubani doktor melléfogásáról, és arról, hogy a brit hatóságoknak nem sikerült a szigetországban felelősségre vonniuk a vétkest, a német lapok nem sokat foglalkoztak az üggyel. Frank Ulrich Montgomery, a német orvosszövetség alelnöke tett egy piszkálódó megjegyzést, mondván, a hétvégi helyettesítésre a szigetországba repülő doktorok azt tanulják meg odaát, hogyan tölthetik meg a zsebüket. Ennél messzebb menő következtetésre senki sem jutott a történtek kapcsán. Végül Witten bírósága gondatlanságból okozott emberölésben találta bűnösnek, ezért kilenc hónapi felfüggesztett börtönre és ötezer euró pénzbüntetésre ítélte Ubanit. A doktor a Ruhr-vidéki kisvárosban máig háborítatlanul praktizál.
