Sosem derül ki, igazat mondott-e Kubatov Gábor a Fidesz-adatbázisról a fél világot bejárt hangfelvételen – így összegezhető a magyar igazságszolgáltatás lapzártánkkori „ítélete”. A hangfelvételt – részint a cáfolat hiánya miatt – hitelesnek tekintő Országos Választási Bizottság (OVB) még úgy határozott, hogy a Fidesz megsértette a választási alapelveket az illegális adatbank kiépítésével, ám a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta az OVB-döntést. „A kétséget kizáró bizonyosság megállapítását önmagában a hangfelvételen elhangzottak nem alapozták meg, a kifogásokat bizonyítottság hiánya miatt el kellett volna utasítania” az OVB-nek – szögezte le az LB Lomnici Zoltán vezette tanácsa. A bírótrió hozzáfűzte: „a választási jogsértés bizonyítása a kifogást tevő feladata”, s kiemelték, hogy „jogi felelősség megállapítása csakis és kizárólag aggálytalan és kétséget kizáró bizonyítékokon alapulhat”.
Tiltakozó Sociates-tagok
Túry Gergely
A döntés jelzi, a mai választási jogorvoslati szabályok teljesen alkalmatlanok arra, hogy kiderítsék, mi történt – hacsak valaki fel nem adja magát. Az viszont meglehetősen életszerűtlen, hogy mondjuk egy MSZP-kifogás mellé egy bizonyíték erejű beismerő Kubatov-vallomást csatolnak. Hogy mennyire keskeny mezsgyén halad a választási eljárásban a bizonyítás, jelzi egy 2006-os LB-végzés. Akkor Bauer Jánosné tanácsa – amelyben ott volt a Kubatov-döntésben is részes Kárpáti Magdolna – megállapította a jogsértést a kampánycsend idején indított Gyurcsány-telefonhívások ügyében. „A nyilatkozatokból megállapíthatóan (...) az üzenetet kapó választópolgárok Gyurcsány Ferenc hangját ismerték fel, aki az MSZP miniszterelnök-jelöltje, így neve, hangja egyértelműen egy meghatározott párthoz köthető” – mondták ki, leszögezve ugyanakkor, hogy nem állapítható meg, ki volt az üzenetek küldője. Akkor egyébként fordított volt a felállás: a kifogást elutasító OVB-határozatot megváltoztatva a bíróság mondta ki a kampánycsendsértés tényét (az MSZP-t nem marasztalta el, nem úgy, mint most az OVB a Fideszt).
A Lomnici-tanács indoklásában utalt rá, hogy a „jelen”, vagyis a választási eljárásban hiányzott a bizonyítottság. Máshol azonban más jogi akadály merült fel. A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította az MSZP-feljelentést, mondván, a személyes adattal visszaélés úgynevezett eredmény-bűncselekmény, s a feljelentés nem tartalmaz bizonyítékot arról, kinek és milyen hátránya keletkezett a Kubatov által emlegetett információbank miatt. A Majtényi László volt adatvédelmi biztos által is bírált ügyészségi döntésből kitűnik, a vádhatósági nyomozók sem kívánnak lépéseket tenni az igazság kiderítésére.
Maradt hát a hivatalban lévő adatvédelmi biztos. Ő lapzártánkig nem talált kifogásolnivalót az általa vizsgálni kezdett Fidesz-adatbázisban, neki viszont nincs nyomozati joga. Úgy járhat tehát, ahogy a számvevők szoktak az eléjük tett pártmérleggel: ha nincs benne számszaki hiba, akkor mindent rendben találnak. Függetlenül attól, hogy mindenki tudja, a pártok nem annyi pénzt mozgatnak, amennyit bevallanak.
