Fazekas István
„Finn- és Franciaországban, Hollandiában, Dániában az állami közigazgatásban csak nyílt dokumentumformátumot (ODF) használnak” – mondja Kürti László, a nyílt formátumú és forráskódú vállalati alkalmazásokra specializálódott Open SKM Agency Kft. ügyvezetője. Tavaly júniustól Magyarországon is nemzeti szabvány az ODF, ez azonban nem jelenti azt, hogy a bürokrácia követné a Lajtán túli vagy épp a hazai úttörőket. Láthatólag nehéz letaszítani trónjukról az olyan uralkodó formátumokat, amilyen például a Microsoft irodacsomagjához kötődő Word dokumentumoké.
Annak ellenére alakul így a helyzet, hogy egy évvel ezelőtt Baja Ferenc informatikáért felelős államtitkár bejelentette: a közigazgatási és közoktatási piacot is megnyitják a nyílt szoftverek előtt. Megjegyzendő, hogy már 2005-ben született egy miniszteri rendelet, amely szerint az állami intézményeknek – az adóhivataltól az okmányirodákig – technikailag készen kell állniuk a nemzetközi szabványok befogadására. Ez ma még távolról sincs így, a közszféra java még mindig az ezekkel nem kompatibilis programokat preferálja.
A nyílt formátumért harcoló Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) hazai tagszervezete szerint a magyar egyéni felhasználók 16-17 százaléka alkalmaz nyílt forráskódú irodai rendszereket, míg az önkormányzatok körében 26 százalék körül van az ilyen megoldások részesedése. A szegedi önkormányzatnál például két éve tértek át az OpenOffice nevű programcsaládra, és azóta majdnem 100 millió forintot spóroltak a licencdíjakon. Az olcsó vagy épp ingyenes irodai alkalmazások nyílt formátumúak, szemben az olyan, csupán a fejlesztőik által ismert forráskódú és fizetős programokkal, mint amilyeneket a Microsoft készít.
A négy évvel ezelőtt Amerikában alapított ODFA tagjai által nemzetközi ISO-szabvánnyá nyilváníttatott dokumentumtípus – legalábbis a hívei szerint – nem csupán a szoftvermonopóliumok ellen jött létre. Az ODF – mivel leírása (a specifikáció) bárki által megismerhető – bármely célprogrammal kinyitható, szerkeszthető. Magyarán, az ilyen formátumban elmentett irománnyal elvileg nem fordulhat elő, hogy csak egyetlen szoftveres környezetben alkalmazható, szemben a „mezei” számítógéphasználók 95 százalékának gépén lévő .doc fájlokkal – így Kürti. Szerinte nem elhanyagolható a szabad platform üzenete sem, vagyis az, hogy az adókból fenntartott államgépezet olcsó, mindenki által elérhető, és nem utolsósorban átlátható eszközökkel működik.
A nyílt dokumentumhoz hasonlóan nyílt forráskódú programok az üzleti szférában jóval elterjedtebbek, mint a magánemberek körében. Kürti szerint az üzleti felhasználók fele alkalmaz ilyen rendszereket, a távközlési cégektől a bankokon át a logisztikai vállalatokig. „Már a hazai pénzügyi szektor szereplőinek 80 százaléka is nyílt rendszerekre bízza a számlavezetési és egyéb kritikus feladatokat” – teszi hozzá Szentiványi Gábor, az ULX Nyílt Forráskódú Kft. ügyvezetője. Jellemző, hogy a New York-i és a londoni tőzsde szerverein is Linux operációs rendszer fut. Az utóbbi börze tavaly cserélte le „zárt” rendszerét – méghozzá úgy, hogy megvette a céleszközt fejlesztő céget is. Az indoklás szerint a korábbi rendszer fenntartása évi 65 millió dollárba került, az újat viszont a készítőjével együtt összesen 30 millióért szerezték be. Az csak ráadás, hogy egy pénzügyi tranzakciót a régi, Windows-alapú szoftver legjobb esetben is 2,7 ezred másodperc alatt hajtott végre, az új pedig 0,4 ezred másodperc alatt abszolválja.
VAJNA TAMÁS
