Két-három éve észrevehetően növekszik Ausztriában a radikalizálódott szélsőségesek száma. Immár nem 10-20 fundamentalista muszlimról, nem elszigetelt személyekről, csoportokról van szó, hanem egymással és külföldi társaikkal is összekapcsolódott szervezetekről. A következő években erre oda kell figyelnünk – mondta nemrégen a Die Presse osztrák napilapnak adott, nagy feltűnést keltett interjújában a belföldi titkosszolgálat és terrorelhárítás (BVT) főnöke, Peter Gridling. Szavait komolyan vették, a múlt héten az osztrák kormány elfogadta a terrorizmus elleni törvénytervezetet, amelyet még át kell ugyan hajtani a parlamenten, de ez a nagykoalíciós többségnek köszönhetően nem lesz akadálya annak, hogy augusztus elsejétől hatályba lépjen.
A belbiztonsági főember szerint egyre több olyan esettel találkoznak, amikor osztrák állampolgárságú ifjak külföldi terroristaképző táborokból visszatérve „alvó sejtként” húzzák meg magukat, hogy aztán adott parancsra aktivizálódjanak. A jelenlegi törvények mellett szinte lehetetlen fellépni ellenük, ezért Claudia Bandion-Ortner igazságügy-miniszter már januárra elkészítette a terrormegelőző törvénytervezetet az uniós irányelveket és több tagállam, például Németország, Franciaország már elfogadott hasonló törvényét is figyelembe véve.
A koalíciós pártok – az igazságügy-minisztert delegáló néppárt és a szociáldemokrata párt – egyetértenek abban, hogy a terrortáborozás büntetendő, azon sincs vita köztük, hogy a kiképzők akár 10 év börtönt is kaphassanak, a tanulóknak pedig 5 évig terjedő elzárás legyen a részvétel ára. Az emberjogi kérdésekre érzékeny zöldek aggályosnak tartják a külföldi kiképzéseken való részvétel bizonyítását. A nemzetbiztonsági szakemberek többnyire amerikai kémjelentésekre vagy gyermekük eltűnése miatt aggódó szülők bejelentésére kénytelenek ugyanis hagyatkozni, amikor megpróbálják feltérképezni a kiképzőtáborokat. A kormány által most szentesített új büntetőparagrafus szerint ha bizonyítható, hogy egy táborban, közösségben terrorista akciók elkövetésére tanítják a fegyverforgatás, robbantás, bombagyártás fortélyait, és valaki ennek tudatában vesz részt a képzésben, akkor jár a súlyos börtönbüntetés.
Elsősorban második generációs, nem integrálódott muszlim bevándorlók jelentkeznek az afganisztáni, pakisztáni táborokba, de növekszik a muszlim hitre áttértek száma is, mondja Gridling. Az osztrák News hetilap egy 2007-ben Szarajevóban lekapcsolt szélsőséges aktivista vallomásából úgy becsülte, hogy mintegy 280 osztrák állampolgárságú személy kap tábori kiképzést külföldön. A terrorellenes nemzetbiztonsági szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy ma már az interneten is el lehet sajátítani az al-Káida ideológiáját, a bombagyártási tudnivalókat, így egyre több a virtuális kiképzőtábor. (Nem véletlen, hogy sok ausztriai internetes oldal az utóbbi időben arabról német nyelvre váltott, ami a második nemzedék gyér arabtudásával is összefügghet.) Erre is gondoltak a törvényalkotók. Ha a világhálón valaki terrorcselekményekre buzdít, az oldal működtetőjét két évig terjedő börtönnel lehet büntetni. Sőt két évvel sújtható már a terrorizmus éltetése is. „Aki azonban csak rokonszenvez egy szervezettel, nem kap büntetést” – oszlatta el a félelmeket Bandion-Ortner.
A terrortörvényben a gyűlöletkeltés büntetését is kiszélesítették, már nemcsak a vallási, faji alapon gyalázkodókat lehet bevarrni akár két évre is, hanem azokat is, akik az öregeket, a mozgássérülteket, a homoszexuálisokat szidalmazzák. Akár egész csoportokat, akár csak egyes személyeket.
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS
