Két fideszes politikus néhány mondattal elérte azt, ami a külföldi befektetőknek és elemzőknek hetekig nem sikerült: gazdasági színvallásra késztették az Orbán-kormányt. Kósa Lajos pártalelnök és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő igencsak felborzolta a kedélyeket a nemzetközi pénzpiacokon, amikor azt taglalták, hogy Magyarország könnyen Görögország sorsára juthat. Az ide lőjetek! értékű megnyilvánulások következtében kitört tőzsdepánik és hirtelen forintgyengülés, valamint a magyar állampapír-piaci kockázatok meredek emelkedése láttán előbb Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár, majd Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is hitet tett az idei évre tervezett 3,8 százalékos hiánycél megtartása, vagyis a Bajnai-kormány fiskális örökségének vállalása mellett.
Túry Gergely
A fordulatból az eseményeket addig értetlenkedve szemlélő elemzők azt a következtetést szűrték le, hogy a Fidesz politikusai csupán érveket keresnek ahhoz, hogyan hátráljanak ki választási ígéreteikből. Korábban ugyanis kormánypolitikusok a deficitcél 2-3 százalékpontos túllépésének esélyeit latolgatták, ami érzékelhető adócsökkentést vagy némi osztogatást tett volna lehetővé. Kontárok – jellemezte őket a Financial Times publicistája, megjegyezvén, ha Brüsszel és Washington – azaz az Európai Bizottság és az IMF – engedne is a fiskális lazítás igényének, a piacok ezt nem néznék el. Amatőrök, akik képtelenek a pénzpiacokkal kommunikálni – idézte az amerikai bankvezéri állásból két évtizede hazatelepült Róna Pétert a New York Times.
Nyoma sem volt kontárságnak és amatörizmusnak a kormányfő keddi országgyűlési beszédében. Orbán Viktor a vonzó adócsökkentések és az azok ellentételeként meghirdetett megszorítások (lásd táblázatunkat) mérlegét úgy ismertette, hogy utóbbiak szinte el sem jutottak a fülekbe – legalábbis a Fidesz padsoraiban. Vagy ha mégis, olyannyira át voltak szőve a társadalmi igazságosság és a méltányosság emlegetésével, hogy a kormánypárti képviselők még a megvonásoknak is lelkesen tapsoltak, a bankokra-biztosítókra kivetett új adót pedig olyan lelkesen üdvözölték, hogy a kormányfő az ünneplést elvágva sietve leszögezte: kész megvédeni a bankokat az indulatoktól.
A beígért adókönnyítések látványosabbak, mint amennyit érnek, bár nem nélkülöznek előremutató elemeket. Az alacsonyabb, 10 százalékos társasági adó kiterjesztése 50 millióról 500 millió forintos adóalapig (vagyis nyereségig), valamint tíz, közelebbről meg nem nevezett kisadó eltörlése valóban segítséget jelent a kis- és középvállalkozásoknak, az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó pedig áttekinthetőbbé teszi a rendszert. Az utóbbinak azonban árnyoldala is van, mégpedig az alacsony jövedelműek számára: két év alatt megszűnik az adójóváírás, azaz ők is visszalépnek az szja-t fizetők ma nem túl népes táborába.
A magasabb jövedelműek azonban kétségkívül jól járnak. Ha nem is sokkal: a tavaly törvényben rögzített 2011-es szja-tábla szerint 15 millió forintig 17 százalékos kulccsal adóznának a jövedelmek, az adóalapba azonban a munkavállalók által fizetendő társadalombiztosítási járulék is beleszámítana. E szuperbruttó megszüntetésére Matolcsy korábban ígéretet tett ugyan, ám a jelek szerint ekkora átszabást az új kormány nem kockáztat meg. Arra pedig valószínűleg még várniuk kell a nagycsaládosoknak, hogy az szja-ból levonhassák a gyermeknevelési költségek egy részét – a változtatások ütemezéséről ugyanis a kormányfő többnyire nem tett említést.
Fazekas István
Az adókönnyítések miatt elmaradó állami bevételeket részben a bankszektornak kell kipótolnia közel 200 milliárd forinttal, részben az állami szféra kiadásainak lefaragásától vár a kormány 120 milliárd forintot. A közszférában kilátásba helyezett költségstop, a bérkiadások beígért, ám nem részletezett átalakítása elbocsátásokat sejtet, az állásukat vesztő állami alkalmazottakat (főleg a vezető állásúakat) pedig súlyos veszteségek érik majd a végkielégítésnél. A „kölcsönös felelősségvállalás elve” és a „közérdek” jegyében az állami vállalatok irányítói legfeljebb bruttó 2 millió forintot kereshetnek havonta, és ez a korlátozás a független intézmények – köztük a jegybank – vezetőire is kiterjed. A szociális védelem költségeinek java részét a kormány az üzleti szektorra terheli: a lakossági rezsiköltségek megfékezésére például tárgyalásokat kezd a szolgáltatókkal. Életbe lép a kilakoltatási moratórium is, vagyis a jelzálogjogukat érvényesíteni nem tudó pénzintézeteknek újabb veszteséget jelent. Erről, valamint a bankadó vetítési alapjáról a kormány még egyeztetni óhajt.
Az orbáni új gazdasági rend kialakítása irányába tett első lépések bombasztikus elemekben bővelkednek ugyan, ám azok költségvetési szaldóját a kormányfő nem vonta meg. Ő maga egyébként a parlamenti beszédben nem tett ígéretet az államháztartás idénre tervezett hiányának betartására sem. Pedig nemzetközi pénzpiaci körökben a múlt heti összevisszaság után lenne erre igény. Főleg Orbán brüsszeli kudarca után: a múlt héten José Manuel Barroso bizottsági elnök a magyar kormányfő értésére adta, hogy a fiskális konszolidációnak nincs alternatívája, e tekintetben nem számíthat engedékenységre. Most minden tekintet az IMF-re szegeződik. Ellenzékben a Fidesz nem kímélte az IMF-et, a 2008. októberi megállapodás tényét és annak minden elemét bírálta. Tavaly ősszel a párt vezetői egyenesen azt nyilatkozták, hogy az IMF szakértői túl optimistán ítélik meg a magyar gazdaság helyzetét. Azóta a Fidesz vezető köreiben is belátták, hogy a bizonytalan nemzetközi pénzügyi helyzetben jól jönne a mostanihoz hasonló védőháló. A 2008 őszén megítélt 20 milliárd eurós IMF–EU–Világbank-hitelkeretből 6 milliárdot még igénybe lehet venni, ám ennek feltétele egy új fiskális pálya kialakítása – vagy a mostani folytatása.
Horváth Szabolcs
A feltételek újratárgyalásához a Fidesz politikusai az elődök szapulásával igyekeznek maguknak muníciót teremteni. Hazudott, hamis adatokat közölt a Bajnai-kormány – ismételgetik szinte naponta, egymást váltva, Varga egy úgynevezett gazdasági tényfeltáró bizottság vezetőjeként is. A kormányzati szekrényekben csontvázak után kutakodó Fidesz-közeli közgazdák működését beárnyékolja, hogy az ítélet hónapokkal ezelőtt született: Orbán már tavaly ősszel kijelentette, hogy a választások idejére az országban gazdasági vészhelyzet lesz. A Fidesz által a trükkök leleplezésére felkért közgazdászok csapata pedig már tavaly decemberben hatalmas lyukat látott a költségvetésben: a tervezett bevételek elmaradása és a kiadási többletigények miatt a hiánytúllépés mértékét 700–950 milliárd forintban valószínűsítette, maximális értékét pedig 1122 milliárd forintra tippelte. Azóta ez a summa az ötödére fogyott: a hétvégi rendkívüli kormányülés után tartott sajtótájékoztatóján Varga az államháztartásban 230 milliárd forintos, a GDP 0,9 százalékára tehető eltérésről tett említést, ám ennek összetevőit nem részletezte.
Az előző kormány prognózisa május végére az államháztartás pénzforgalmi egyenlegét – az önkormányzati szektor nélkül – 719,4 milliárd forintra tippelte, a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn 736,2 milliárd forintos deficitet állapított meg. Az eltérés messze nem olyan drámai, mint amit a kormányzati propaganda harsog, viszont a hiány így is meghaladja az egész évre tervezett deficit 85 százalékát. Bár az államháztartás bevételei és kiadásai éven belül nagy ingadozást mutatnak – az első félévben inkább a kiadások, az év végén pedig a bevételek dominálnak –, a májusi adatokból kitetszik, hogy a tervezett hiánycél tartásához aligha kerülhetők el a kormányzati beavatkozások.
FARKAS ZOLTÁN
