„Kénytelen vagyok rózsaszínre festeni a mérlegemet, hiszen ha közzéteszem tavalyi, siralmas eredményeimet, üzletfeleim elpártolnak tőlem” – vallotta be egy kis cég vezetője. Elvileg meg is teheti ezt mindaddig, amíg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal revizorai meg nem látogatják egy átfogó ellenőrzésre, hiszen a mérlegek hatósági kontrollja amúgy esetleges és csak technikai jellegű.
A kettős könyvvezetésű cégek éves beszámolóit (beleértve a mérleget, az eredménykimutatást, a független könyvvizsgálói jelentést és az adózott eredmény felosztásáról szóló határozatot) tavaly május óta elektronikus úton kell beküldeni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Céginformációs Szolgálatához, amely 180 millió forint EU-pénzt kapott a számítástechnikai feltételek megteremtésére. Az érintettek szabadon választhatnak, hogy az úgynevezett intelligens nyomtatványokat vagy a nagyobb kitöltési szabadságot adó régebbi típusúakat küldik-e be. Az intelligens dokumentumok előnye, hogy már a kitöltéskor kiszűrik a hibák egy részét, például az összeadási bakikat, a kitöltetlen sorokat, csökkentve ezzel a kamumérlegek beadásának lehetőségét. Az eddigi 320 ezer bevalló majdnem fele mégis a régebbi dokumentációt választotta – nem feltétlenül azért, mert csalni akart, hanem például azért, hogy pluszsorokat írhasson be.
A céginformációs szolgálat csak a mindenki által egységesen kitöltendő azonosító űrlapot küldi tovább az adóhivatalnak, amelyből az csak annyit lát, hogy ki tett eleget e kötelezettségnek, s ki nem. Ha egy cég nem adja be határidőre (alapesetben többnyire május 31-ére, konszolidált mérlegnél általában június 30-ára) a beszámolóit, az APEH először felszólítja, hogy 15 napon belül ezt még büntetlenül megteheti. Ha erre sem reagál, akkor 60 napra felfüggeszti a renitens adószámát. Amennyiben még ez sem elegendő a hiányzó mérlegek pótlására, kezdeményezi a cégbíróságon a vállalkozás megszüntetését. (Korábban az évi megközelítőleg 60 tonnányi beszámolót gyűjtögető cégbíróság szankcionálta e mulasztásokat.)
Úgy tűnik, egyelőre a gyors törlés lehetősége sem rettentette el a mérlegük nyilvánosságra hozatalától ódzkodó cégeket, hiszen közel százezren a határidő lejárta után egy héttel sem adtak be mérleget. (Közöttük számos olyan eladósodott cég lehet, amelyet korábbi tulajdonosai a felelősségre vonás elől menekülve külföldieknek, hajléktalanoknak adtak el.) Sokan azon bátorodhattak fel, hogy az APEH eddig csupán 2671 cégszámot függesztett fel, s mindössze 1181 esetben kezdeményezett törlést. Csakhogy az új szabályozás tavaly a cégek többségét még nem érintette (csak azokat, amelyeknél a mérleg fordulónapja április 30. utánra esett), az idén viszont már mindegyiküknek számolniuk kell a következményekkel. Most már arra sem hivatkozhatnak, hogy az e-ügyintézés túlterheltsége miatt „valahol elakadt” a bevallásuk, mert a céginformációs szolgálat mindennap este 8 és reggel 6 óra között átküldi az adóhivatalnak az aznapi űrlapadagot, ami a június elsejei 51 ezer darabos csúcsban is sikerült. A megbüntetettekről nincs olyan feketelista, mint az adót nem fizetőkről, de az APEH honlapján meg lehet nézni, hogy egy adószám él-e vagy sem, igaz, a felfüggesztés vagy törlés oka nem derül ki.
Túry Gergely
Hogy valaki adott-e be mérleget, az a KIM honlapján azonnal kideríthető a cég nevének, adó- vagy cégjegyzékszámának a beírásával. Ha a kutakodás nem jár eredménnyel, abból még nem következik, hogy az adott vállalkozásnak nincs is beszámolója. A rendszer ugyanis úgy működik, hogy ha informatikai hibát észlel, akkor 10-15 percen belül visszadobja a beszámolót, ha nem, az máris bárki által, ingyen megnézhető a honlapon. Így járt például a BKV, amelynek van mérlege, lapzártánkkor mégsem szerepelt a nyilvántartásban. Tipikus hiba, hogy valamelyik kötelező dokumentum lemarad, például a Magyar Államkincstár 2-3 nap alatt beszerezhető igazolása arról, hogy a kuncsaft befizette a háromezer forintos közzétételi díjat. Fekete Istvánnak, a céginformációs szolgálat vezetőjének tájékoztatása szerint azonban a beszámolók 95 százaléka ma már átesik ezen az első technikai szűrőn.
Több galibát okozhat az, hogy a kormányzati elektronika még nem képes a cégnevek, cégjegyzékszámok, adószámok összevetésére. Így fordulhat elő, hogy például a K&H bank nevét beütve tucatnyi cég, köztük a Heng Rui Hu Kft. vagy a Kazép-Lángtechnika Plussz Kft., a Citibank égisze alatt pedig a Ráday Catering Kft. beszámolója is megjelenik. Gyakori, hogy egy vállalkozás cégjegyzékszáma helyett a könyvelő véletlenül a bankjáét pötyögi be. Ha az elírásokat felfedezik, a beszámolót azonnal láthatatlanná teszik, s erről az adóhivatalt is értesítik. A hibát nem elég kijavítani, a dokumentumok csak a közzétételi díj ismételt lerovása után kerülhetnek vissza a nyilvános elektronikus térbe.
GYENIS ÁGNES
