„Bevételeinket 100 százalékban euróban kapjuk, költségeink nagy része is ebben a devizában merül fel, hamarosan a közüzemi számláinkat is fizethetjük az uniós pénzben” – magyarázta Vas Zoltán, a zsombói illetőségű, német tulajdonú Optibelt Hungary Hajtástechnika Kft. cégvezetője, miért könyvelnek idéntől euróban. A döntés a 2008 őszén kirobbant válság óta érlelődött bennük, akkor vált kiszámíthatatlanná a forint–euró-kurzus, és kalkulálhatatlanná az árfolyamveszteség. Hogy euróban vezethesse a könyvelését, az Optibelt 2010. január elseji hatállyal euróra váltotta jegyzett tőkéjét, így lett az addigi 25 millió forintos tőkéjű cégből 93 ezer eurós.
Hasonló átalakításra bármely Magyarországon bejegyzett vállalkozás rászánhatja magát, mivel a számviteli törvény az idei évtől minden további nélkül megengedi az euróban könyvelést. Ehhez csupán annyi szükséges, hogy a vállalkozás módosítsa alapító okiratát, rögzítse euróra váltott jegyzett tőkéje összegét, és tüntesse fel e változtatást a számviteli elvei között. Arra viszont oda kell figyelni, hogy aki egyszer átáll az eurós könyvelésre, annak öt évig nincs onnan visszatérés.
Túry Gergely
Könyvelni egyébként nemcsak euróban, hanem bármilyen más devizában is lehet, ám azok használatát feltételekhez köti a számviteli törvény. A cégek bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak, pénzügyi eszközeinek, valamint kötelezettségeinek külön-külön is legalább 25 százalékban a választott devizában kell felmerülniük, s nemcsak az adott évben, hanem már a megelőzőben is. (Az előző évi mérleg devizára váltására azért van szükség, mert a beszámolókat mindig az előzőkkel összehasonlíthatóan kell közzétenni.) Amennyiben utóbb kiderül, hogy a társaság nem képes megfelelni az előírásoknak, vissza kell állnia a forintos könyvvezetésre. A devizás papírmunkára való áttérés egyébként évről évre könynyebb lett. Tavaly például még 50, 2008-ban pedig 75 százalékos volt az említett kötelező arány, ráadásul az eurót választókra is vonatkozott. Az ismertebb cégek közül a Budapest Airport Zrt. már tavaly májusban átváltotta 8 milliárd forintos jegyzett tőkéjét 30,5 millió eurósra, és 2009-es mérlegét is euróban tette közzé.
Noha a forint gyengülése miatti árfolyamveszteség sok cég eredményét lerontotta, nem sietik el, hogy devizára térjenek át a könyveikben. Pedig – mondta a HVG-nek Hajnal Péter, a BDO Magyarország Kft. partnere – a nemzetközi cégcsoporthoz tartozó vállalkozások esetében ez komoly előny lehet, mert a külföldi központban sokszor okoz gondot a forintadatok elemzése. Ugyanakkor paradox módon – szögezte le Boros Judit, a KPMG tanácsadó cég partnere – gyakran épp a külföldi tulajdonú cégek kénytelenek forintalapon adatokat szolgáltatni anyavállalatuknak a nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványok miatt, így ők a devizára váltás után „kettős könyvelésre” kényszerülnének. Erre egyébként bizonyos mértékig valamennyi cég rászorul, amely átáll a devizás kimutatásokra. Az adókat és járulékokat ugyanis forintban kell nyilvántartani és megfizetni. A munkabéreket szintén forintban fizetik, és a számlák egy része is óhatatlanul a hazai pénznemben merül fel. Az átváltásokkor mindig a teljesítés napján érvényes jegybanki árfolyamot kell használni.
Jóllehet eddig is cégek százai éltek a devizás könyvvitel adta lehetőségekkel (nemegyszer találkozni dollárban, svájci frankban, angol fontban, sőt cseh koronában megjelenő mérlegekkel is), a hivatalok még nem készültek fel erre. A cégbíróságok olykor értetlenül állnak a jegyzett tőkét „devizásító” alapítói okiratok előtt. A jegyzett tőke devizára váltása és cégbírósági regisztrálása ugyanis nem esik egybe a számviteli átállással, ami többnyire január elseje. Mivel egy cégnek nem lehet két, különböző összegű jegyzett tőkéje, a cégbíróság által bejegyzett kerül be a mérlegekbe is, a kettő közötti árfolyamkülönbséget pedig a tőke- vagy az eredménytartalékban számolják el. Valószínűleg javítani kell majd a bolgár tulajdonú Unimasters Logistics Kft. új tőkéjének a bejegyzésén is. A cég ugyanis idén télen turbózta fel 500 ezer forintos tőkéjét – emeléssel egybekötve – 182 ezer eurósra, ám ezt visszamenőleg, 2009. december 31-ei hatállyal jegyezték be, ami tavalyi, még forintban készült mérlegének az utolsó napja. A különböző időpontok és árfolyamok kavalkádja feltehetően az adórevizoroknak is okoz majd némi fejfájást.
Nem szabad elkapkodni az áttérést a devizális könyvelésre azért sem, mert az alacsony szinten rögzítené az árfolyamveszteségek miatt lecsökkent saját tőkét (amit a devizára váltás után többé nem korrigálhatna az esetleges árfolyamnyereség), és ez rosszul jöhet például egy hitelfelvételnél. Érdemes viszont devizában könyvelniük az ingatlanokat bérbe adó társaságoknak, amelyek devizahitelekből vásárolnak, és abban szedik a bérleti díjakat is. A hazai valuta gyengülése ugyanis a forintmérlegben egyszerre növeli meg a hátralevő adósság összegét, miközben a devizabevételekből eredő árfolyamnyereség csak fokozatosan, esedékességkor számolható el, és fordítva; devizában efféle ingadozásoktól nem kell tartani.
GYENIS ÁGNES
