Jomon szugi – az érinthetetlen
Lehetetlen megállapítani a pontos korát a Kirisima-Jaku Nemzeti Park büszkeségének. A Japán legcsapadékosabb területén, Jaku-szigeten gyökeret vert titánra 1968-ban bukkantak. A 25,3 méter magas, 300 köbméter tömegű, 16 méteres kerületű japán cédrusfa életkorát legalább 2170 évre teszik. Kora ellenére jó egészségnek örvend, bár 2005-ben vandálok megsértették a kérgét. A nemzet egyik szimbólumának tartott famatuzsálem, akárcsak az otthona, 1993-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Évente több mint 300 ezer turista zarándokol el hozzá, hogy 4-5 óra túrázás után tisztes távolságból, 15 méterről gyönyörködjön időtlen szépségében.
Az ágak királya – egy tölgy mind felett
Nincs még egy hely Európában, ahol annyi famatuzsálemet láthatnak a túrázók, mint az angliai Savernake-erdőben. A nagyrészt több száz éves tölgyeket, bükkfákat rejtő, egykor 16 ezer, ma már csak 1800 hektáros erdő története is legendás. Egyik első tulajdonosa, Richard Estrumy még az 1066. októberi hastingsi csatában is részt vett, leszármazottjai 31 generáció óta birtokolják a területet, amely VIII. Henrik egyik kedvenc vadászhelye volt, és ahol harmadik feleségét, Jane Seymourt is megismerte. A jelenleg Cardigan grófjának tulajdonában lévő erdő koros fái között a közel ezeréves Big Belly Oak a legvénebb, de nem sokkal fiatalabb a King of Limbs sem, amelyről a Radiohead brit rockegyüttes a nyolcadik stúdióalbumát nevezte el, miután előző lemezét az erdő egyik épületében, a Tottenham House-ban vette fel.
A legvénebb – Prométheusz utóda
Miután egy amerikai egyetemista 1964-ben kutatási célból kivágta a nevadai Great Basin National Park csodáját, az ötezredik életévéhez közeledő, Prométheuszról elnevezett fát, a sima tűjű szálkásfenyők csoportjába tartozó Matuzsálemet tartják a Föld legidősebb fájának. Életkora a kutatók szerint 4842 év, ez alatt érte el a mindössze 7 méteres magasságát, 700 évente nő ugyanis egy métert. Pontos helye ismeretlen, a hatóságok nem árulják el, hol vert gyökeret, hogy megóvják a tudósok kísérletezgetésétől és a szuvenírgyűjtők vandalizmusától. Annyit tudni, hogy a 969 évet élt bibliai figuráról, Matuzsálemről elnevezett fa a kaliforniai White-hegységben, 2900–3000 méterrel a tengerszint felett rejtőzik.
Llangernywi tiszafa – a bronzkori
Az ezerlakosú észak-walesi település, Llangernyw egyetlen látványossága a Szent Dygain-templom kertjében magasodó tiszafa. Évgyűrűit nem sikerült megszámolni, földi pályafutását valamikor a bronzkorban kezdhette, életkora 4–5 ezer év között lehet. A tíz méter magas, közel ugyanakkora kerületű fa fő törzse jó ideje elhalt, ám a belőle kinőtt három elágazás él. II. Erzsébet uralkodásának 50. évfordulóján, 2002-ben a fák védelmére szakosodott Tree Council (Fatanács) ezt a tiszafát felvetette a szigetország 50 legcsodálatosabb fájának listájára. A legenda szerint a templomkert lakhelye a rossz szellemeknek, amelyek Halloween idején életre kelnek, és elsuttogják annak az egyházfinak a nevét, aki a következő évben lehunyja a szemét.
Zarathusztra cédrusfa – zarándokhely
Az ősi fák gyökereit rejtő talaj megszentelt föld. Ilyen szakrális hely Irán középső részén a 20 ezer lakosú Abarku város ligete, ahol a Zarathusztra próféta tanításait követő vallás, a zoroasztrizmus szent fája magasodik. E hit követői úgy tartják, hogy a fát maga Zarathusztra ültette, más források viszont a „teremtését” Noé fiának, Jáfetnek tulajdonítják, a szent cédrust vizsgáló tudósok az életkorát 4000–4500 év közé teszik. A cédrus mindig is különleges jelentőséggel bírt a vallás hívei körében. Naponta 50–100 zarándok keresi fel, zavartalanul megközelíthetik. Az sem tiltott, hogy a 25–28 méter magas óriáscédrust elcsúfítsák a törzsére aggatott cetlikkel, amelyekre a hívők ráírják vágyaikat, annak reményében, hogy Zarathusztra valóra váltja kívánságaikat.
