A világgazdasági válság hatására a kisrészvényesek nagyobb érdeklődést tanúsítanak cégük működése iránt – derül ki a brit Institutional Shareholder Services vállalatirányítási tanácsadó cég minap megjelent tanulmányából. A 17 európai ország, köztük 12 euróövezeti tag, valamint Svédország, Nagy-Britannia, Dánia, illetve Svájc és Norvégia összesen 757 tőzsdei vállalatának közgyűlési jegyzőkönyvei azt mutatják, hogy 2008 óta a kisbefektetők nemcsak nagyobb számban terjesztenek elő saját javaslatokat, de azok közül egyre többet el is tudnak fogadtatni, és kevesebb elképzelésük visszavonására hajlandóak. Ráadásul az igazgatótanácsok által a közgyűlés elé vitt kérdésekben is mintha kritikusabbak lennének, a menedzsmentek nem tudnak már mindent lenyomni a torkukon. Az éves jelentések jóváhagyása továbbra is sima ügy, de a cégvezetők távozása esetén a végkielégítések, részvényopcióik és a tőkebevonás kérdésében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Persze azért a kisbefektetők még továbbra is eléggé megengedők cégeik irányítóival szemben, hiszen az igazgatótanácsok által a közgyűlésekre vitt összesen 10 246 kérdésből tavaly mindössze 59-et utasítottak el, az idén pedig az első félév adatai alapján a 11 330-ból 46-ra mondtak nemet. Az adatokból az is kiderül, hogy leginkább a válságban különösen érintett országok kisrészvényesei bátorodtak fel, és 2008-hoz képest láthatóan megnőtt a menedzsment álláspontjával szembeszegülő kisbefektetők aránya.
