EU-s kamatvágás

Meglepte a pénzpiacokat, hogy múlt csütörtökön az Európai Központi Bank 25 bázisponttal történelmi mélységbe, 0,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. Mario Draghi, az EKB olasz elnöke megerősítette, hogy a monetáris lazítás másik elemeként az eurózóna bankjai legalább 2015 júliusáig kedvezményes kamattal kaphatnak hitelt az EKB-től. A váratlan kamatcsökkentést az váltotta ki, hogy a közös valutát használó 17 ország alkotta övezetben októberben éves szinten 0,7 százalékra mérséklődött az infláció, ami messze van az EKB 2 százalékos céljától. A többség szerint a kamatcsökkentésre azért volt szükség, nehogy a törékeny gazdasági növekedést megfojtó árcsökkenés, defláció alakuljon ki az eurózónában. Az EKB mellett az amerikai és a japán jegybank is alacsony kamattal és bankópréssel segíti a válságból való kilábalást. A Fed a zéróra vitt kamatláb mellett havi 85 milliárd dollárért vásárolt állam- és jelzálogkötvényt, a japán központi bank pedig két év alatt 1400 milliárd dollárnyi jent tervez a gazdaságba pumpálni. A kivételes monetáris lazításnak tulajdonítják, hogy az amerikai GDP a harmadik negyedévben éves szinten 2,8 százalékkal, a japán pedig a másodikban 3,8 százalékkal gyarapodott.