HVG, 2014. április 26.
Miért lenne a tényleges életfogytiglan embertelen, megalázó büntetés? A gyilkosság vajon nem embertelen? A halálbüntetés helyébe lépett tényleges életfogytiglani szabadságvesztésről ügyvéd publicistájuk azt írta, hogy ez Strasbourg szerint megalázó büntetés. Én ezzel a megállapítással egyetértek, miként azzal is, hogy kegyetlensége eléri a hajdani főbüntetés, a halálos ítélet kegyetlenségét is. El is várom, hogy ilyen hatása legyen. Akiknek a hozzátartozóit, barátait gyilkos vagy gyilkosok kegyetlenül megölték, azok joggal kérdik a fenti álláspontot képviselő jogtudós és bíró uraktól, hogy vajon hányat öltek meg szeretteik közül? Vannak ősi igazságai a társadalomba szerveződött emberiségnek. Létezik-e nagyobb bűn, mint elvenni más életét? Ennek a szankcióját nem kell a gyilkos emberi méltóságára hivatkozva mérlegelni, hiszen ő sem vette figyelembe áldozata, áldozatai emberi méltóságát, amikor gyilkolt. Veszélyes volt a társadalomra, és semmi sem garantálja, hogy nem marad veszedelmes a jövőben is. Aki aljas szándékból, bizonyítottan kiolt emberi életeket, örök fájdalmat okozva ezzel másoknak, az igenis megérdemli a tényleges életfogytiglant, ha már a halálbüntetést eltörölték.
VADÁSZ GÁBOR
ORVOS (BUDAPEST)
