Bolívia vált a világ első olyan országává, ahol – egy múlt héten elfogadott törvénnyel – legalizálták a gyerekek munkáját. Az eddigi korhatárt 14-ről 10 évre szállították le, aki ezt az életkort betöltötte, az – önfoglalkoztatóként, szülői jóváhagyással – dolgozhat, ha mellette iskolába is jár. Ugyanilyen feltételekkel 12 évesen már szerződéssel is vállalhat munkát. Emberjogi szervezetek tiltakoznak, s arra hívták fel a figyelmet, hogy az ENSZ vonatkozó konvenciója szerint 14 év alatt tilos a gyerekeket dolgoztatni. Bolíviában a törvényt támogatók úgy vélik, ezzel segítik a szegény családokat, Evo Morales elnökről pedig tudni, hogy 14 évesen már lámapásztor volt. A tízmilliós latin-amerikai országban becslések szerint egymillió 5–17 éves gyerek dolgozik, ők adják a munkaerő-állomány 15 százalékát. Vannak, akik utcai árusként keresik a napi betevő falatot, de a 90 százalékuk nehéz munkát végez – kokalevelet, cukornádat takarít be, piacon, textilüzemben vagy bányában robotol –, és legalább a harmaduk egyáltalán nem jár iskolába. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint az ezredforduló óta a harmadával, 168 millióra sikerült visszaszorítani a gyerek munkások számát, akikből 13 millió található Latin-Amerikában és a karibi térségben.
Legális gyerekmunka
