Gőzerővel nekiláttak az illetékesek a pénzügyi intézmények szanálásához szükséges pénzalap felállításának. A szanálás, az európai unióban kialakított játékszabályokat követve, a felszámolás alternatívája lehet, ha a bajba került bank vagy brókercég egészének, illetve egyes tevékenységeinek a megmentése „közérdek”. Az uniós elvek magyar adaptációja azonban különösen nagy beavatkozási lehetőséget ad a szektor felügyeletét egyébként is ellátó MNB-nek. Egy konkrét szanálási manőver ugyanis az adott intézmény tulajdonosainak, sőt egyes (betétbiztosítással nem védett) hitelezőinek a vagyonfosztásával is járhat. A most felállított alapot irányító testület egyik tagját a nemzetgazdasági miniszter jelöli, kettőt a jegybankelnök, negyedik tagja pedig az Országos Betétbiztosítási Alap mindenkori ügyvezetője. A július 21-én engedéllyel bíró vagy azt addig kérelmező hitelintézeteknek és befektetési vállalkozásoknak augusztus 21-éig kell beküldeniük az alaphoz a csatlakozási nyilatkozataikat. Szeptember 4-éig pedig be kell fizetniük a törvényben előírt csatlakozási díj első részletét, vagyis tavaly év végi jegyzett tőkéjük 0,01 százalékát, amit október 20-áig a jegyzett tőke további 0,04 százalékával egyenlő summa követ. Ha egy intézmény csak ez után kér működési engedélyt a jegybanktól, a licenc odaítélését követő 30 napon belül egyszerre kell lerónia az első két részletet, azaz a jegyzett tőke 0,05 százalékát.
Szanálásialap-rajt
