Múzeum – fűóriás
Bambuszerdő közepén, többgenerációs építészcsaládban nőtt fel az ötvenes években Simón Vélez kolumbiai építész. A magát hippinek tartó újító első megbízásai között szerepelt egy bambuszból tervezett lóistálló. Ettől fogva küldetésévé vált a korábban a szegénység stigmájával megbélyegzett építőanyag magas szintű elismertetése. A bambuszapostolként jegyzett Vélez tervezte az ezredfordulón Németország első, építési engedéllyel rendelkező bambuszépületét, a hannoveri világkiállítás leglátogatottabb pavilonját is, munkái Jamaicától Indiáig megtalálhatók. A világ legnagyobb bambuszépületét ő jegyzi: a kanadai Gregory Colbert fotóművész utazó kiállításához 2008-ban tervezett, 5130 négyzetméteres, időlegesen Mexikóvárosban felépült Zócalo Nomád Múzeuma óriási, templomszerűen elrendezett bambuszkötegekből állt.
Bár – hagymadóm
Zöld acélként emlegeti a bambuszt Vo Trong Nghia vietnami építész, aki gyerekként ismerkedett meg az anyaggal, besegítve szülei bambuszedény-készítő vállalkozásába. Az egyre népszerűbb építkezési alapanyag szakértője bambuszalapú épületegyüttesével nemrég elnyerte az év épülete díjat Ázsiában. A fűféle tulajdonságai közül kiemeli, hogy nagyon erős, de hajlítható, akár egy métert is nőhet egyetlen éjszaka alatt, ezért olcsó, ráadásul esztétikus. A sárfürdővel és füstöléssel ellenállóvá tett anyagot használta egyik első munkájához is, a 2008-ra elkészült, Szél és Víz nevű bár hagymatestéhez. A koncerteknek, előadásoknak is helyet adó, mesterséges tóra telepített, 10 méter magas, Hanoi környéki építmény váza 48 bambuszelemből áll, szellőzését a nádtetőbe vágott nyílás segíti. Európában legközelebb jövőre, a milánói világkiállítás vietnami standján találkozhatunk gigantikus lótuszt idéző munkájával.
Lakóház – titokdoboz
Bambuszba csomagolta minimalista családi házát 2011-ben a svájci székhelyű Atelier Sacha Cotture építészcég. A Fülöp-szigetek Paranaque nevű városában álló, közel 500 négyzetméteres rezidencia, a fenntarthatóság jegyében, kizárólag helyben megtalálható alapanyagokból készült. A gránitalapozás, a több szoba falát borító kókuszkéreg és az ablakokhoz, ágyakhoz, szekrényekhez felhasznált mahagóni mellett a kártevőkkel és időjárási hatásokkal szemben ellenállóvá tett bambusznád szolgál külső borításként, illetve belsőépítészeti kiegészítőként.
Színház – narancspalota
A pekingi Tiltott Város ősrégi palotáit idézte színeiben az a bambusz színház, amelyet tavaly, a kínai újév ünnepléséhez emeltek Hongkongban. A három hétig állt, nyolcszáz férőhelyes, tízezer bambuszrúdból felhúzott épület az ötvenes évektől bejáratott bambusz színház építésének hagyományos, de lassan feledésbe merülő technikájára kívánta felhívni a figyelmet. Az 1992-ben Hongkongban, William Lim alapította CL3 iroda a bambuszvázat narancsszínű nejlonlapokkal borította. A narancs mellett a székek, függönyök és lámpások piros árnyalatai elevenítették meg a kínaiak legendásan szerencsét hozó színeit. Az opera- és táncelőadások, valamint kézművesvásár helyszínéül szolgált épület helyén 2017-re operaközpont épül.
Fodrászat – cseppkőbarlang
Több ezer bambuszrúd csüng a bangkoki fodrászat mennyezetéről. A tervet a New Yorkban tanult Nattapon Klinsuwan thai belsőépítész 2008-ban alapított irodája, az NKDW jegyzi. A hagyományos alapanyagokat és eljárásokat a modernbe oltó, 2012-es dizájn a cseppkőbarlangok álló és függő képződményeinek mintájára készült. A helyenként összenövő, így térelválasztóként működő cseppkövek újragondolásaként pedig megszülettek a szalon hajmosó és hajfestő részlegének falai.
