HVG, 2014. október 18.
A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyerekek jövőjéről rendelkező tavalyi jogszabály-módosítás tényleg kimondja, hogy három éven belül minden 12 évesnél fiatalabb gyereket ki kell hozni a gyermekotthonokból, ám ennek a rendelkezésnek sajnos nem tud majd eleget tenni a végrehajtásra kijelölt ágazati minisztérium. A jogalkotó nem vette figyelembe sem az ENSZ alternatív gondozásban élő gyerekekre vonatkozó útmutatóját, sem pedig az EU előírásait. A hazai szabályozás csak arra törekszik, hogy a gyermekotthonok helyett a gyerekek nevelőcsaládokhoz kerüljenek. Márpedig az elsődleges célnak a szülők és a tágabb család támogatásának kellene lennie, hogy a gyerekek a vér szerinti családjukban nőhessenek fel. Ennek érdekében azonban nem történik semmiféle lépés, éppen ellenkezőleg, az elszegényedett helyi önkormányzatokat és általuk működtetett szolgáltatásokat tovább gyengítik.
A szakellátás esetében a helyzet kifejezetten kritikus. A gyermekotthonok állapota és az ellátás színvonala egyre romlik. Továbbá: nincs elég nevelőszülő, ami egyébként általános jelenség a fejlett országokban. A családok nagy része számottevő juttatás esetén sem vállalkozik arra, hogy mások gyerekeit nevelje, hiszen saját gyereket is egyre kevesebben vállalnak. A nevelőszülők nagy részének alacsony az iskolai végzettsége (a középfokot sem éri el), s több mint a fele olyan kistelepülésen él, ahol nincsenek megfelelő szolgáltatások, sem speciálisan képzett szakemberek. A cikkben üdvözölt 500 órás új képzés nem alkalmas a nevelőszülők megfelelő felkészítésére, ugyanakkor súlyos terheket ró az annak elvégzésére vállalkozókra – feleslegesen. Az ENSZ nem ajánlott egyébként ilyen típusú változtatást.
Súlyos probléma az is, hogy a nevelőcsaládok egy részében túl sok a gyerek, aminek egyik következménye a gyakoribb kudarcos kihelyezés. Nem tudjuk azt sem, milyen gyakoriak a bántalmazások a gondozási helyeken és a gyermekotthonokban. A cikk szerzője elhiszi azt a súlyosan téves állítást, hogy a nevelőszülői ellátás olcsóbb, mint a gyermekotthoni, noha ez nem így van. Az írás nem tér ki arra, hogy súlyosan diszkriminatív az új jogszabály azon kitétele, amely szerint a fogyatékos gyerekek a különböző intézményekben maradhatnak. Márpedig ezt súlyosan aggályosnak tartja az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága. Pedig a nyolcvanas évek második felében elindult pozitív változások az 1997-es gyermekvédelmi törvényt követően felgyorsultak, ám éppen az elmúlt évtizedben ez a tendencia megfordult. A szakellátásból kikerülők képzettségi adatai nem javultak, ellenkezőleg, életkilátásaik jelentősen romlottak.
HERCZOG MÁRIA
A BRÜSSZELI EUROCHILD ELNÖKE (BUDAPEST)
