Napóleon köpenye – keleties
Hadizsákmányként került az angol királyi udvarhoz Napóleon harci köpenye, amelyet a waterlooi csata előestéjén viselt. A XVIII. század végén készült, arannyal, ezüsttel hímzett, selyembélésén birodalmi sassal díszített vörös nemezlepel a nevezetes csata 200. évfordulójára emlékező, a windsori kastélyban a napokban megnyitott kiállítás egyik fő látványossága. A méregdrága keleties viselet iránt az 1798-as egyiptomi hadjárat során elköteleződött Napóleon ehhez hasonlatos köpenyben jelenik meg Lev Tolsztoj Háború és béke című regényében is. Az egy évig látogatható tárlat idejére a kastély – IV. György brit uralkodó rendelésére létrehozott – Waterloo-dísztermét is megnyitják, és látható a Waterloo-karosszék is. Ez abból a szilfából készült, amelynek árnyékában az angol hadvezér, Wellington első hercege, Arthur Wellesley tábort vert az ütközet során.
Wellington-csizma – sorsfordító
Az ideális lábbelin dőlt el a waterlooi ütközet – hirdette a neves londoni cipész, George Hoby, aki lelkészként a saját imáit sorolta második helyre a győzelem okai között. A kétszemélyes fekete hintóban furikázó különc már a herceg gyerekkorától készítette Wellington csizmáit. A hadvezér kézírásos utasításai között szerepelt az a változtatás is, amely a Hessians elnevezésű, bojttal és fémfonattal díszített, V alakban kivágott csizmát beszűkíttette, eltávolíttatva róla a díszítést. A bricsesznadrágot felváltó hosszú nadrág alatt ugyanis ez a lábbeli bizonyult kényelmesnek. A térdig érő, fényes borjúbőrből, bőrtalppal készült fazon azóta Wellington nevét viseli. Az angol arisztokrácia köreiben egyből divatossá vált csizma a londoni Hadtörténeti Múzeum Waterloo 200 című virtuális kollekciójában is megtalálható, ahova – a csata június 18-ai évfordulójáig – folyamatosan töltenek fel korabeli tárgyakat, történeteket.
A Nelsont meggyilkoló puskagolyó – halálos
A Rettenthetetlen nevet viselő francia hadihajó árbocáról dördült el az a lövés, amely az angol győzelemmel végződő, 1805-ös trafalgari csatában megölte Nelson admirálist. Az angol–francia konfliktus kimenetelét meghatározó – Napóleon Anglia meghódítását célzó törekvéseinek véget vető – ütközet során nevezetes szerepet játszó puskagolyó 20 méterről, a jobb vállán találta el az angol admirálist, aki a sebesülés következtében elvérzett. A kristályszelencében, Nelson kabátbélésének darabjával együtt őrzött lövedéket az azt eltávolító orvos, William Beatty családja ajándékozta Viktória királynőnek, 1842-ben. Ma a windsori kastély királyi gyűjteményében található.
Hadikeksz – gyászos
A lisztből és vízből készített, kerek vagy négyzetes, néha nyolcszög alakú keksz a napóleoni háborúk során az egyik fő katonaétek volt az angol hadseregben. A háború alatt rizs, zöldség, zabkása, borsó, mazsola, sajt, vaj, sör, bor mellett napi félkilónyi szárított vagy friss húst és ugyanennyi kekszet biztosítottak fejadagként. A sót kihagyták belőle, hogy ne szívja magába a nedvességet. Az ünnepi válogatásba került kekszet a Wellington herceg londoni gyászmenetébe besorozott katona kapta és tette el emlékbe 1852 szeptemberében.
Majomjáték – lefoglaló
A háromlábú sámlin egyensúlyozó, fából faragott majom egyike azoknak a gyerekjátékoknak, amelyeket az angol katonák a francia hadifogságban készítettek, hogy elüssék a szabadidőt, és némi pénzre tegyenek szert. A játékokat ugyanis eladták a helyi lakosoknak. A bemutatott majomjátékot fabrikáló Walter White gyalogost 1811-től három éven át tartották fogva Valenciennes-ben. A katonák bejárhattak a városba, hogy munkát találjanak, meg is szállhattak francia családoknál.
