Bódis Kriszta parlamenti képviselő és társadalompolitikai koordinációért felelős kormánybiztos, a Budapesti 2-es választókörzet egyéni képviselője szerdán egyórás interjút adott a Partizánnak. Az elmúlt tizenöt évben a Van Helyed Alapítványnál dolgozó politikus arra a kérdésre, hogy jelentősen nehezebb-e az állam keretein belül dolgozni, mint egy civil szervezetben, egyértelmű nemmel válaszolt, hozzátéve, hogy a civil működés egy bozótharc.
Arra a kérdésre, hogy az iskolai szegregáció felszámolása miatt számol-e szavazatvesztéssel a középosztály körében, hiszen a szegregáció feloldása ennek a csoportnak nem érdeke, Bódis Kriszta azt válaszolta, hogy ő és a jelenlegi kormány másképpen gondol a politikára. A kérdés, amit feltesznek maguknak, nem az, hogy kinek nem fog tetszeni a meghozott döntés, hanem az, hogyan lehet olyan rendszert építeni, ami mindenkinek a szükségletére egyformán reagál.
Véleménye szerint át lehet alakítani úgy az oktatási rendszert, hogy visszaszorítsák az iskolai szegregációt, és senkinek ne sérüljenek az érdekei. Bízik a társadalom ébredésében, de azt is elismerte, hogy lehetséges, hogy az oktatási rendszer, amire gondol, még csak egy vízió. Az ideális iskola szerinte olyan, ami tud reagálni a különböző hátrányokra, amivel a gyerekek az iskolába érkeznek.
A Tisza romapolitikájával kapcsolatban a kormánybiztos elmondta, hogy a roma érdekképviseletet nem közigazgatási szempontból kívánják átalakítani. Nagyon fontosnak tartják a kisebbségi önkormányzatokat, arra viszont ügyelni fognak, hogy azok ne válhassanak a hatalom eszközévé. Bódis Kriszta véleménye szerint eddig tudatosan szegénységben tartották a romákat, azokat, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak. A Roma kerekasztal hanyatlását a Tisza Szigetek helyzetével magyarázta, mivel ezekből a szigetekből, vagyis helyi Tisza-közösségekből állt össze a kerekasztal, ameddig azoknak nem dől el a sorsa, a kerekasztal sem tud újra működni.
https://hvg.hu/itthon/20260212_bodis-kriszta-masik-ut-podcast-interju-azt-ereztem-hogy-ez-az-en-szegyenem-is
Felmerült a kérdés, hogy miért nem kerültek roma származású emberek látható kormányzati pozíciókba. Bódis Kriszta elismerte, hogy tud az ezzel kapcsolatos vitáról. Már a legelső roma fórumon megmutatkozott az igény az integrált szemléletre, vagyis, hogy ne egyetlen kivételezett roma szereplője legyen a közéletnek, hanem legyen természetes a romák jelenléte a kormányban. Bódis Kriszta egyelőre nem látja problémának, hogy nincs roma származású kormányzati szereplő. A romák továbbra is diszkriminálva vannak, a probléma pedig a kormánybiztos szerint a rendszerben van. Ha azt feloldják, akkor a strukturális rasszizmus problémája is enyhül majd.
A kábítószerhelyzettel kapcsolatban a Tisza Szigetek kutatásából kiderült, hogy a lakók úgy érzékelik, sokat romlott a közbiztonság az elmúlt tizenhat évben – mondta az interjúban a kormánybiztos. A polgárőrségnek és az önkormányzatnak szerinte nincs elegendő hatásköre, a rendőrség pedig már a fokozott rendőri jelenlét bejelentése előtt is túlterhelt volt. A főpolgármester és a belügyminiszter egyik tárgyalása Bódis Kriszta jelenlétében zajlott, ahol megállapították, hogy a közbiztonság és a szociális problémák kéz a kézben járnak. A tárgyalás végén Bódis Krisztát azzal bízták meg, idézi fel, hogy vezessen olyan koordinációt, amely a közbiztonság javítását tűzi ki célul, szociális fókusszal. Ennek az eredménye egy olyan kríziskezelő program, amelynek keretein belül képesek lesznek egy diszpécseri hálózat segítségével mobil csapatokat küldeni oda, ahol épp szükség van rájuk. Ezekben a csapatokban lesz szociális munkás és egészségügyi dolgozó is. Természetesen hosszú távon egy jól működő ellátórendszer kiépítése a cél, amihez a szociális munkások és a rendőrség együttműködésére van szükség, egy új protokoll keretein belül – mondta.
Arra a kérdésre, hogy mikorra dolgozzák ki a társadalompolitikai stratégiát, azt a választ adta, hogy év végére remélhetőleg nyilvános lesz. Csak ezután kezdődhet el róla a diskurzus.
Bódis az interjúban kifejtette, hogy a csapat, amiben dolgozik, behozta az állami működésbe a megoldásorientált civil szemléletet és a szakértelmet, erre azért is szükség van, mert, mint mondja, „egy romhalmazon kell, egy megörökölt, borzalmas állapoton úrrá lenni”.
