Még mindig túl kevés felvételiző választ magának természettudományos vagy műszaki szakot, nemzetközi összehasonlításban is alacsony az ilyen területen tanulók aránya – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának friss tanulmányából. Az OECD és az Európai Unió tagállamaiban a hallgatók körülbelül egynegyede jár műszaki vagy természettudományos szakra, és bár a számuk évek óta stagnál, 2000 óta a volt szocialista OECD- és EU-országok, valamint a dél- és észak-európai tagállamok is rendre lehagyják Magyarországot, ahol egyedül az angolszász országokbelinél magasabb a reálszakokon tanulók aránya. A helyzet – a legfrissebb nemzetközi összehasonlító kutatások 2012-es adatokat dolgoznak fel – az elmúlt két-három évben sem javult, az itthoni felvételi adatok legalábbis nem túl rózsásak.
Míg 2009 és 2011 között a műszaki képzésekre jelentkezők száma 23–25 ezer, a felvetteké pedig 13–14 ezer között mozgott, addig 2013-ban és 2014-ben 20 ezer körül stagnált a műszaki területre készülők száma, és közülük 11–12 ezren kezdhették el tanulmányaikat. A természettudományos szakokon sem jobb a helyzet. A 2011-es csúcs után – abban az évben 11 500-an felvételiztek, majd 5700-an jutottak be az egyetemekre-főiskolákra – meredeken, a jelentkezők összlétszámának csökkenésénél jóval nagyobb ütemben kezdett zuhanni a hallgatók száma, az elmúlt két évben már csak 7600–8200 felvételizővel és 3200–3700 elsőévessel számolhattak az érintett intézmények.
Nemcsak a jelentkezők, hanem a műszaki vagy természettudományos diplomát szerzők száma is alacsony. A népszámlálási adatok azt mutatják, hogy a pedagógus-, a bölcsész-, a művészeti, a társadalomtudományi, a gazdasági és a jogi végzettségűek aránya 2001 óta tovább növekedett, míg a műszaki és a természettudományi végzettségűek aránya az összes diplomás között a 2001-es 25 százalékról 22 százalékra csökkent, ahogy a két képzési terület „első diplomásainak” aránya is elmarad a G8-as országokétól, így például Németországétól, Franciaországétól vagy az Egyesült Államokétól. Nem véletlenül. A felvételi ponthatárok – a kormány által nem preferált jogi, gazdasági és bölcsészeti területtel ellentétben – a kevésbé népszerű intézményekben kifejezetten alacsonyak, vagyis a gyengébb felkészültségű, sok esetben közepes érettségi eredményekkel próbálkozó középiskolások is elkezdhetik tanulmányaikat. Csak éppen nem fejezik be: a mérnökképzéseken is nagy a lemorzsolódás, a természettudományos szakokon pedig még rosszabb a helyzet: a felsőoktatási államtitkárság becslése szerint a felvett hallgatóknak kevesebb mint a fele szerez diplomát, a többiek egy-két év után otthagyják a képzést.
