Baloldali arisztokratának mondják a Sziriza keményvonalas kritikusai az új görög pénzügyminisztert. A gúnyolódás annak szól, hogy az 55 éves Euklídisz Cakalotosz, aki külügyminiszter-helyettesként az Athén és a hitelező trojka – az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank – közötti tárgyalásokon áprilistól már koordinátorként dolgozott, neveltetése, családi háttere és vagyona alapján sokkal inkább illene a konzervatívok közé. A brit elit tagjait idéző választékossággal beszél angolul, és skót közgazdász feleségével, Heather Gibsonnal Athén legdrágább, Kifisszia negyedében két ingatlanjuk van, s hozzá egy nyaralójuk a délnyugat-görögországi Prevezában.
A magát marxistának tartó Cakalotosz így érvel: nem tehet arról, hogy 1960-ban tehetős családba született, és apai felmenői között híres jobboldali tábornok volt, aki az 1946–1949-es polgárháborúban a kommunisták ellen harcolt. Apja mérnök volt, és egy hajózási társaságnál külföldön dolgozott, így a fia a hollandiai Rotterdamban született. Az ifjú Cakalotosz ötéves volt, amikor a család Nagy-Britanniába költözött, ahol a lehető legjobb oktatásban részesült. Szülei a színvonalában Etonnal vetekedő, XVI. században alapított bentlakásos fiúiskolába, a St. Paul's Schoolba íratták be. Onnan egyenes út vezetett Oxfordba, ahol politikatudományból, filozófiából és közgazdaságtanból diplomázott, majd közgazdászdoktori címet szerzett.
Oxfordi diákként együtt vonult a thatcheri gazdaságpolitika ellen tiltakozó munkásokkal, és az idő tájt lépett be a Görög Kommunista Párt ifjúsági szervezetébe is. Az egészséges magabiztosságot, a lényegre törő kritikát a St. Paul's Schoolban sajátította el történelemtanárától, Keith Perrytől, akinek máig hálás, mert neki köszönheti, hogy tudományos pályára lépett. Legjobb barátja a fiúiskolában Owen Tudor volt, aki jelenleg a brit Szakszervezeti Szövetség (TUC) külföldi kapcsolatokért felelős vezetője. Mindketten ahhoz a kisebbséghez tartoztak, amelyik gyenge volt a sportban. Ezért a tudományos munkára koncentráltak, és megalapították a ma is létező Közgazdasági és Politikai Társaságot, amelynek 11 évvel később tagja lett George Osborne jelenlegi brit pénzügyminiszter.
Cakalotosz ideológiai fejlődésére Oxfordban a közgazdász Andrew Glyn és a filozófus Gerald Allan Cohen hatott, akik marxisták voltak. Doktori fokozatának megszerzését követően a Kenti Egyetemen tanított, akkor ismerte meg a feleségét. Három gyermekük született. A házaspár 1994-ben költözött Görögországba, ahol Cakalotosz az Athéni Egyetemen tanított 2012 májusáig, amikor a baloldali populista Sziriza jelöltjeként parlamenti képviselővé választották, a felesége pedig a görög jegybankban lett igazgató. Cakalotosz még az 1990-es évek elején, Nagy-Britanniában élve lépett be a radikális baloldali Szinaszpiszmosz pártba, amely aztán több más mozgalommal és párttal együtt 2004-ben létrehozta a Szirizát. Az Athéni Egyetemen egy évtizede a diákokkal együtt tüntetett az akkori konzervatív kormány oktatási reformja ellen. Tanítványai imádták, az óráin zsúfolásig megtelt az előadóterem. Cakalotosz szobája mindig nyitva állt a diákok előtt, akiket az is szórakoztatott, hogy kedvelt oktatójuk akcentussal beszéli a görög nyelvet.
Képviselőként az akkor még ellenzéki Sziriza árnyék-pénzügyminisztere, később pedig a párt gazdaságpolitikai programjának a kidolgozója lett. Hiába állt közel a pártelnök Alexisz Cipraszhoz, a Sziriza idén januári hatalomra kerülése után nem ő, hanem a trojkának faltörő kosként nekimenő Jannisz Varufakisz lett a pénzügyminiszter. Mostani kinevezését kedvezően fogadták Brüsszelben, mert Cakalotosz a kapitalista elveket nem kívánja ugyan a magáévá tenni, de az európai integráció hívének számít. A megjelenésében – öltönyt, nyakkendőt soha nem visel, csak a nadrágtól eltérő színű zakót – és gesztusaival máig inkább egyetemi professzor, mintsem a karrierpolitikus benyomását keltő közgazdász a pályafutása során számtalan publikáció mellett három könyvet is írt. A 2013-ban megjelent legutóbbiban éppen Görögország, az eurózóna és a gazdasági világválság kapcsolatát vizsgálta. A megszorításokat ellenzi, azokat szerinte az eurózóna magja kényszeríti rá Görögországra és a többi periféria-tagállamra, ám hibának tartaná a kilépést a közös valuta övezetéből, mert az szerinte alaposan visszavetné a gazdaságot.
