Jobline.hu
Jobline.hu

A politikusoktól kezdve a gimnáziumi Facebook-ismerőseinkig akárkivel is találkozunk, nagy valószínűséggel mind hamis híreket, áltudományos állításokat terjesztenek szemrebbenés nélkül, sokszor tudatlanul. Azt a képességet, amellyel meg tudjuk ítélni, hogy az adott információ hamis-e, kritikai gondolkodásnak nevezik, és rendkívül nagy rá a kereslet a mai munkaerőpiacon. Azonban egy kutatásból kiderült, hogy sajnos a legtöbbünk hadilábon áll ezzel a készséggel.

Ez év májusában a MindEdge Learning edukációs cég 1000 fő, 18 és 31 év közötti felnőtt körében mérte a kritikai gondolkodás készségét. Míg a résztvevők 59 százaléka meg volt győződve arról, hogy ez a készség nála rendben van, végül 52 százalékok bukott el a teszteken. „Az önbizalom és a teljesítmény közötti ellentmondás azt sugallja, hogy sok fiatal szakember számára valójában komoly problémát jelent a kritikai gondolkodás és a digitális írástudás” – mondja a MindEdge kommunikációs és kutatási igazgatója, Frank Connolly. „És ami még ennél is súlyosabb, hogy sokan közülük nem is tudják azt, amit nem tudnak. Hiányzik az alapvető tudatosságuk saját erősségeikről és gyengeségeikről. Talán azért, mert a digitalizáció szülöttei, akik nagyjából az interneten nőttek fel, és magasan megbíznak saját online készségeikben. Ám ez a bizalom, legalábbis ebben az esetben, teljesen helytelen. És ha ezek a fiatalok nem veszik észre, hogy problémájuk van a kritikai gondolkodással és a digitális írástudással, akkor hogyan lesznek képesek orvosolni ezt a problémát?” – teszi fel a kérdést az igazgató.

Mindig azonosítsuk a forrást

Az interneten nem minden igaz. Rengeteg hamis információ kering rajta, és számos program és ember terjeszti ezeket. Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a statisztikák 38 százalékát egyszerűen csak kipótolják. De mennyire hihetünk ennek az állításnak például, ha semmiféle hivatkozást nem találunk hozzá. Nos, eláruljunk, nincs ilyen tanulmány, ebből is látszik, mennyire egyszerű bármit továbbadni és elhitetni az emberekkel. Az a munkaerő, amely nem képes megkülönböztetni a hamis információkat a valódiaktól, súlyos problémát okozhat a vállalat életében, különösen akkor, ha ez a probléma nem korlátozódik a karrierjük elején álló fiatal szakemberekre.

„Kutatásunk arra nem terjedt ki, vajon az idősebb emberek számára ugyanúgy problémát jelent-e a hamis online tartalmak azonosítása – jegyzi meg Connoly. „De az is lehetséges, hogy azok a fiatalok, akik olyan korszakban nőnek fel, amikor már az információk azonnal rendelkezésre állnak, kevésbé türelmesek az információk begyűjtésének folyamatában, és kevésbé hajlamosak arra, hogy több forrásra is gondoljanak, sőt alapból nem szkeptikusak a hitelességüket illetően. Ez egy olyan kérdés, amire a jövő kutatásainak mindenképpen ki kell térnie” – teszi hozzá.

Connoly szerint a kritikus gondolkodás készségének fejlesztése érdekében az egyetemek sokat tehetnek a bölcsészettudományi tárgyak bevezetésével, sőt szerinte a kritikus gondolkodás elméleti tudományként is tanítható széles körben, ám ha online tartalmak tekintetében beszélünk róla, az már más kérdés. A szakember azt mondja, olyan szokásokat kell magunkban kifejlesztenünk, mint például a kétkedés, a szkepticizmus, kérdéseket kell feltennünk, többféle forrásra kell támaszkodnunk, és le kell ellenőriznünk ezek hitelességét. Az egyetemek feladata pedig az, hogy hangsúlyozzák ezeket a készségeket és szokásokat, nemcsak a bölcsészettudományi szakokon, de más típusú képzéseken is.

Az önelemzés nehéz művelet

Ha nem tudsz kritikusan gondolkodni, nemcsak a saját viselkedésedet nem tudod elemezni, de másokét sem. Nem meglepő tehát, hogy az említett kutatásban a megkérdezettek nemcsak saját, de társaik viselkedésével kapcsolatban is túlságosan elbizakodottak voltak – a válaszadók 75 százaléka szerint a társaik ugyanúgy jól képzettek a kritikai gondolkodás tekintetében, mint jómaguk.

„Egy bizonyos szinten egyáltalán nem kéne meglepődnünk azon, hogy sokan túlságosan elbizakodottan tekintenek saját kritikai gondolkodási képességükre” – mondja Connolly. „A konkrét számoktól függetlenül nyilvánvalóan széles körben elterjedt és súlyos probléma, hiszen sok ember nem is veszi észre, hogy problémája van. A fiatalok önismeretének növelése fontos, ahogy az is, hogy a munkáltatók is tisztában legyenek ezzel a helyzettel, és felkészüljenek arra, hogyan kell új munkatársaik kritikai gondolkodási készségeit fejleszteni.”

Még ha az oktatás holnaptól foglalkozna is ezzel a problémával, az eredményekre még éveket kellene várni. A jó hír az, hogy a MindEdge tanulmányában részt vevők 87 százaléka mondta azt, hogy a puha készségek tanulhatók, ami annyit jelent, hogy a legtöbb fiatal munkavállaló nyitott az ilyen képzések felé. „Ha a vállalkozások valóban aggódnak munkatársaik kritikai gondolkodási képessége miatt, akkor fontolóra kell venniük a kifejezetten erre a készségre összpontosító képzések bevezetését” – mondja Connolly, aki szerint egy ilyen beruházás mindenki számára kifizetődő lenne.

A Recruiter cikke nyomán



Az oldalon elhelyezett tartalom a Jobline.hu közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.