Ha a táplálkozást jutalmazásként vagy bűntudat-forrásként kezeljük, akkor könnyen elcsúszik a kapcsolatunk az étellel, ennek pedig hosszú távon rossz vége lehet. Somogyi Sárával, a BioTechUSA dietetikus szakértőjével jártuk körbe a csalóétkezés fogalmát és azt, hogy miért gyökereiben rossz hozzáállás ez az ételhez.
Ne hívjuk csalásnak
„Nem szeretem ezt a megközelítést, hogy csalóétkezés. Ennek az egésznek mint fogalomnak nem kellene léteznie” – szögezi le a dietetikus. A „csalóétkezés” alatt általában a diéta megtörését értik magas cukor- és zsírtartalmú, kevésbé tápanyagdús ételekkel. A megnevezés viszont önmagában problémás. A „csalás” szóval bűntudatot párosítunk az étkezéshez, ami sem a saját, sem a diétánk érdekeit nézve nem jó út. Az étel ugyanis nem jutalom és nem is csalás, hanem szükséglet, amit meg kell tanulni a helyén kezelni.
Az, hogy csalásként tekintünk-e egy-egy étkezésre, sokkal inkább önismereti kérdés. Ha az étkezés érzelmi eszközzé válik, a belső egyensúlyunk is könnyen elcsúszhat. Az ember sokszor olyan mondatokkal igazolja vissza ilyenkor magában az elfogyasztott csokit vagy fagyit, minthogy „megérdemlem, mert nehéz napom volt”. A jutalmazás és a csalás is érzelmi töltetűvé teszi az ételt, az érzelmeknek viszont semmi keresnivalója nincs az étrendünkben. Az egészségtudatos étkezésnek más kulcsa van: nem az a kérdés, hogy megérdemeljük-e, hanem az, hogy van-e rá szükségünk és élvezetet okoz-e.
Ha eszerint járunk el, meglepőnek hangozhat, de nem lesz egyetlen étel sem tiltólistán az étrendünkben. A csipsz, a csoki, a fagyi, a pizza és a gyorsételek mind-mind beilleszthetők kellő tudatossággal a diétába, az egészséges életmódba. Ahhoz viszont, hogy ezek beleférjenek, több mindenre érdemes figyelnünk. Fontos a mennyiség, csoki esetében például érdemes egy-egy kockát, és nem egy egész táblát megenni. A „megérdemlem, mert hétvége van” gondolkodást fel kell váltania a praktikus gondolkodásnak, mint hogy „nem készültem edzés előtt snackkel, ezért veszem meg azt a kakaós csigát” – mondja a szakértő.
Kulcskérdés a mennyit és a mikor, ha ezekre figyelünk, meg lehet találni az egészséges étrendbe kevésbé illő ételek helyét is. Ugyanígy kell nézni az edzéshez való hozzáállást is: a kakaós csigát ne „ledolgozni” akarjuk az edzésen, hanem azért együk meg a péksüteményt, mert szeretnénk, hogy legyen elég energiánk a mozgáshoz. Bár a nap végén ugyanaz a kalóriamennyiség és ugyanazok a kevésbé jó összetevők kerülnek a szervezetünkbe, a hozzáállásunk mégsem mindegy. Fontos különbség, hogy valamit „csalásnak” tekintünk, vagy egyszerűen olyan ételnek, ami jól esett, örömet okozott.
Pont ezekre az apró, de hatásos változtatásokra kívánja felhívni a figyelmet a BioTechUSA a Back to the Gym kampányával, amely során hasznos táplálkozási és edzéstippeket osztanak meg. Ráadásul a cégcsoport nemcsak szakértői tanácsokkal támogatja az életmódváltókat, hanem mind az üzletekben, mind pedig a webshopban a teljes kosárértékre 15 % kedvezményt biztosít a BTTG15 kód segítségével egészen október 12-ig. A kampány során a társadalmi felelősségvállalás is előtérbe kerül, ugyanis minden Fitness5 edzőtermi belépés után 30 forinttal segíthetik a mozogni vágyók a Gyermekétkeztetési Alapítvány munkáját. A programnak köszönhetően így hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a rászoruló gyermekek számára biztosított legyen a napi, egészséges étkezés.
Arányok helyett tudatosság
A dietetikus szerint az sem baj, ha a diéta elején akár minden nap becsúszik egy-egy kevésbé minőségi étel az étkezésünkbe. Szerinte nem arányokban érdemes gondolkodni (mint a sokat ismételt 80/20-as szabályban), mert ezeket a gyakorlatban nehéz követni. Egy feladat van, ha elkezdjük a diétát: fejben tudatosítani kell, hogy mit miért eszünk. Ha valaki elkezdi figyelni, miért nyúl bizonyos ételekhez, rájön, hogy sokszor érzelmi ok áll a háttérben. Az első időszakban lehet, hogy minden nap becsúszik egy kis csoki vagy fagyi, de idővel a felismerések segítenek. „Ha megtanulja az ember, hol van ezeknek az ételeknek a helye, onnantól magától csökken a fogyasztás. Nem lesz mindennapos, hanem korlátozódik olyan eseményekre, mint hogy elmegy moziba és ott megeszik egy popcornt” – mondja a dietetikus.
Ezt a szemléletet követve a nehéz napra, szomorúságra reagáló étkezések kiesnek, a „csalónapok” fogalmát pedig el is felejthetjük. Nők esetében az is fontos, hogy a menstruáció előtt jelentkező sóvárgásra és nagyobb étvágyra nem az önostorozás a megoldás, hanem a megértés és a megengedés. Ha ilyen szemlélettel állunk az ételhez, az ahhoz fűződő feszültség is oldódni fog bennünk, ami hosszútávon az egészséges étrend kialakítását segíti. Persze ez nem jelenti azt, hogy ezek a rossz minőségű ételek egészségesek is lennének, rendszeresen fogyasztania senkinek sem érdemes ilyeneket. Azt sem szabad elfeledni, hogy mindig vannak egészségesebb alternatívák is. De tiltólistákat összeállítani és bűntudatot érezni nem szabad akkor sem, ha épp nem azokat választottuk.
A dietetikus hangsúlyozza, hogy míg tiltólistában nem, addig a mennyiség kérdésében annál fontosabb gondolkozni. Ha például meg is kívánunk valamit, ne egyből egy egész pizzát vagy egy óriási hamburgert együnk meg. A dietetikus szerint ezen sokat tud segíteni, ha nem felejtjük el az étkezések mellé az egyik legfontosabbat, a zöldség szerepét. Ha a pizza előtt eszünk egy salátát, zöldségkrémlevest, akkor már azzal is emeljük az étel rosttartalmát, ráadásul a telítettség érzését is segítjük vele a kevésbé egészséges főfogás előtt. A szakember úgy látja, nem kell “tagadni” sem a hamburgert, sem a sült krumplit vagy pizzát, mert „kellő tudatossággal mind beilleszthetők anélkül, hogy ezt csalóétkezésnek neveznénk”.
Nincs olyan, hogy mindegy
A tudatos étkezés nem jelenti persze azt, hogy a diéta részeként naponta lehet például hamburgert enni, hiszen azzal már az egészségtelen táplálkozás irányába megyünk át. Érdemes a rosszabb minőségű ételeket alkalmakra, hétvégékre korlátozni, és arra fókuszálni: például mozis nassolásokra, hétvégi fagyikra, születésnapi tortázásokra. Ehhez az edzés fontossága is elengedhetetlen, de ehhez is hangsúlyos a szemléletváltás. Ne azért eddzünk, mert ettünk aznap, hanem azért együnk, mert jól esik edzeni, és kell energia hozzá. Ha így állunk hozzá, akkor nem létezik olyan étel, amit ne lenne szabad beépíteni valahogyan a diétánkba. Természetesen ez alól kivételt jelentenek azok, akiknek egészségi okokból (cukorbetegség, élelmiszer allergia, ételérzékenység, speciális műtét előtti/utáni állapot) kell szigorú diétához ragaszkodniuk. A dietetikus szerint ilyen esetben természetesen nincs helye a diétától való eltérésnek az egészség érdekében.
Ahogy a csalást és a bűntudatot el kell felejteni a diétában, úgy azt a hozzáállást is, hogy „most már mindegy”, mert ha eszünk ma egy szelet tortát, a nap már úgyis elúszott. A dietetikus szerint azonban sosincs olyan, hogy mindegy: nem mindegy, hogy egy szelet tortát vagy négyet eszünk, ahogy az sem, hogy reggelire zabkását eszünk-e előtte vagy harminc deka sajtot.
A dietetikus azt is kiemeli, hogy a csalás, bűntudat érzése a diétakultúrával, a drasztikus változás vágyával jött be a társadalomba. A drasztikus étrendváltoztatások viszont hosszútávon nem fenntartható irányok, hiszen azokban azért fogy gyorsan az ember, mert nem eszik. A bűntudat, csalás érzése ebben egy rossz kapcsolatot jelez az étellel: ezt pedig sokszor csak segítséggel, dietetikussal, pszichológussal oldhatja fel az ember a szakember szerint. Ha viszont ez sikerül, akkor rájövünk, hogy „csalóétkezésre” nincs szükség, mert nem kell semmit démonizálni. Az egészséges táplálkozás része tud lenni még a fagyi és a torta is, ha közben tápanyagban gazdag az étkezésünk, rengeteg zöldséggel és gyümölccsel, vitaminokkal és rostokkal felépítve.
A tartalom a BioTechUSA-cégcsoport megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
