Egy Forma-1-es világbajnok szívügye ez, akítvan tesz is érte

A cég ügyvezetője, Horváth Zoltán kiemelte a fenntarthatóság fontosságát, amit a lítiumion-technológia, egy vertikális farm, valamint a miniload raktári felrakógép példáján mutatott be. Ez utóbbi például eltárolja és újra felhasználja a működés során keletkező fékezési energiát. Az egyre inkább önellátó raktárak teljesen automatizált megoldásokkal segítik az intralogisztikai folyamatokat, ami egyértelműen a jövő fejlődésének kulcsa, ugyanakkor a cégcsoportnál a fenntarthatósági célok egyre hatékonyabb megvalósításával is ezt ösztönzik.

Egykori Formula-1-es világbajnok is a fenntarthatóság szolgálatában

A cél elérésében a Jungheinrich márkanagykövete, a 2016-os Formula-1-es világbajnokság győztese, Nico Rosberg segíti őket. Az egykori autóversenyző ma már befektetőként és az ismertségét használva is igyekszik támogatni és megvalósítani a fenntarthatósági törekvéseket. Ennek egyik eszköze az Extreme E nemzetközi tereprali sorozat, amelyben speciális elektromos terepjárókkal versenyeznek. Ezt pedig szándékosan olyan környezetben teszik, ahol a klímaváltozás már sok kárt okozott a környezetben. Nico Rosberg ezt azzal indokolta, hogy az autósport egy olyan platform, ami népszerű és nagyon látványosan megjeleníti a természetet, például a visszahúzódó gleccsereket és egyéb jégfelületeket Grönlandon, vagy a forróság által megváltoztatott tájat Chilében. A klímaváltozás hatásainak bemutatásával segítik a változást és formálják a nézők valóságérzékelését is, valamint segítségre is lehetőséget adnak. A tavalyi bajnokság győztes csapata a Rosberg X Racing lett, amelynek névadó tulajdonosa szerint az elektromos tereprali jó példája az e-mobilitásnak, és arra is lehetőséget ad, hogy az alkalmazott technológia idővel átkerüljön a versenyautókból az országutakra. A sorozatban részt vevő gyártók olyan elektromotorokat kezdtek kifejleszteni, amelyek a jövőben a városi autózásban is megjelenhetnek. „A Jungheinrichhel közös a célunk: az e-mobilitás és az okos technológiák eszközeivel fenntarthatóbbá akarjuk tenni a világot. Az elektromos technológia pedig a Jungheinrich intralogisztikai megoldásaiban már számos területen évtizedek óta a gyakorlat része” – fogalmazott Nico Rosberg.

Mit tesz a Jungheinrich a fenntarthatóság javításáért?

Horváth Zoltán elmondta, hogy a vállalatcsoport hosszú távú célja a karbonsemlegesség elérése, valamint több fejlesztést is véghez vittek a környezeti terhelés csökkentése érdekében. Ilyen az elektromos szervizautó-flotta bővítése, a szelektív hulladékgyűjtés és a használt akkumulátorok begyűjtése a partnerektől. A saját környezetükben, Biatorbágyon 14 ezer fa ültetésében vesznek részt. A körforgásos gazdálkodás keretében új életet adnak targoncáiknak. Ezek a professzionális felújítással hulladék helyett újra használhatóvá válnak, ez a fejlesztés pedig később biztosan kiterjed a mobilrobotokra is – fogalmazott a cégvezető.

A targoncáknál törekednek a lítium-ion technológia minél szélesebb körben történő értékesítésére, amelyet a Jungheinrich a világon elsőként 2011-ben vezettek be a piacra. Ma már 100 ezer ilyen akkumulátorral szerelt Jungheinrich-targonca dolgozik van a világon, ami a 15 év alatt eladott 1 millió elektromos targonca 10%-át teszi ki. Magyarországon az értékesített elektromos targoncák között 45% feletti a piaci részesedés, ami kiemelkedően jó eredmény – hangsúlyozta.

Christian Erlach, a vállalatcsoport értékesítésért és marketingért felelős igazgatótanácsi tagja arról beszélt, hogy a fenntarthatóság javításánál a CO₂-kibocsátás csökkentése a legnagyobb kihívás, amit részben a termékek hatékonyságának növelésével igyekeznek elérni. A cél ezen a területen 2040-re a karbonsemlegesség elérése.

Még ha drágább is az út, készek vagyunk megfizetni az árát – mondta Christian Erlach. Elsők akarunk lenni a fenntarthatóságban az intralogisztikai megoldások területén, amihez az automatizációt, az asszisztensrendszereket, a lítium-ion technológiát és az ökotervezést is felhasználjuk. Az e-mobilitás és az okos megoldások kulcsszerepet játszanak ebben – közölte a szakember.

Fenntarthatóság a gyakorlatban

Sóvári János, a Jungheinrich Hungária Kft. értékesítési igazgatója azzal kezdte az előadását, hogy az olcsó energia kora lejárt. A cégek döntéshozóinak át kell gondolniuk, hogy milyen technológiákat használnak a vállalkozásaiknál. Nyitni kell az energiát hatékonyabban hasznosító megoldások felé, a fosszilis energiahordozók helyett a megújulók irányába. Míg a fenntarthatóság korábban néhányaknak ködös, távoli fogalom volt csupán, ma már ennek fontosságát és közelségét egyszerre lehet érzékelni az energiaárakon. Egyre jobban számít, mivel és mennyit fűtenek, hogyan és mennyit autóznak, milyen a világítás, ahogy az sem mindegy, mennyit fogyasztanak a targoncák – mondta.

Az Európai Unió karbonsemlegességi céljainak elérését a mostani energiaárak segítik. A fenntarthatósági célok amiatt is támogatásra találnak, mert egyre többen gondolkodnak új megoldásokon, technológiaváltáson, a megújuló energiák hasznosításán. Egyértelműen látszik, hogy a belső égésű erőforrásokat elkezdték leváltani a hibrid és elektromos motorok.

A szakember CO₂-kibocsátás számait is bemutatta: eszerint annak 23%-áért a szállítás és a logisztika felel felel a világon. Ezen belül 25% az intralogisztika és 75% a szállítás aránya. Ez utóbbiból a kibocsátás fele közvetlenül azokhoz a gépekhez, berendezésekhez és folyamatokhoz kapcsolódik, amiben a Jungheinrich érdekelt, így a cég a partnereivel közösen nagyon sokat tehet a fenntarthatóság gyakorlati megvalósításáért. A technológia fejlesztése, az új megoldások alkalmazása egyértelmű, közvetlen és kedvező hatással van a kibocsátásra – mondta.

A hagyományos, belső égésű motorral szerelt gépekhez képest drágább lítium-ion akkumulátoros targoncák teljes élettartam költsége (Total Cost of Ownership - TCO) a végén jóval alacsonyabb lesz. Így a beruházás annak ellenére gyorsan megtérül, hogy az elején egy gépegység többe kerül. További nagy megtakarítási lehetőségek vannak a zöldmezős beruházásokban és az anyagmozgató rendszerek átalakításaiban is, amelyeket komplex modellezésekkel is szemléltetni és bizonyítani tudnak a biatorbágyi cég szakemberei.

A lítium-ion technológia alkalmazásakor az egyik ilyen a töltők számának optimalizálása, ezáltal kevesebbel is megoldható ugyanaz a feladatmennyiség. További fenntarthatóságot és hatékonyságot javító gyakorlat, ha az akkumulátorokat nem egyszerre töltik, mert így alacsonyabb lesz a rendelkezésre állási díj, ami költségcsökkentést eredményez. A harmadik példa a töltésmenedzsmenthez kapcsolódik, amikor a töltési szünetek és a várakozási idők lerövidítése csoportra osztással valósul meg. Az előre beállított elsőbbségi elvek alapján a rendszer automatikusan eldönti, melyik akkumulátornak van a legjobban szüksége a töltésre, ezáltal csökkenthető a hálózat terhelése. Egy program érzékeli, hogy melyik töltő, mennyi energiát vehet fel a rendszerből, mennyire terhelheti le azt, ezzel is optimalizálható az energiafelhasználás. Amikor egy mélyre merített elem kerül a töltőre, az maximális energiát vesz fel a hálózatból, míg egy kevésbé merített elem töltésekor kevesebbet használ a rendszer. Ezáltal a költség és az áramcsúcs úgy csökkenthető, hogy mindegyik töltő megfelelő töltöttségi állapotba kerül. Fontos fejlesztés, hogy a targonca fékezéskor és süllyesztéskor energiát táplál vissza a lítium-ion akkumulátorba, ezzel pedig akár 20% megtakarítást is el lehet érni. A jövő egyértelműen az elektromos energiáé és a teljeskörű energetikai megoldásoké, mert ez a technológia tudja kiszolgálni a korunk ipari igényeit – mondta Sóvári János.