LG Electronics
LG Electronics

A mesterséges intelligenciák ma már nem csak a sci-fi filmekből ismert gyilkos gépek, amelyek az emberiség pusztulására törnek. Bár kevésbé látjuk, de a mindennapjainknak egyre több olyan része van, ahol komoly segítséget kapunk ettől a technológiától. Lássuk, honnan indultunk és hol tartunk most!

Ramon Llull
©

Azt gondolnánk, a mesterséges intelligencia (MI) abszolút a modern korok találmánya, így ugyancsak meglepő lehet, ha kiderül, már a XIV. században próbálkoztak hasonló létrehozásával. Valószínűleg egy Ramon Llull nevű spanyol filozófus és teológus lehetett az első, aki ilyesmivel kísérletezett. A kalandos életű ferences rendi szerzetes ugyanis nem kevesebbre vállalkozott, mint egy olyan gép megépítésére, amely az emberhez hasonló módon képes érvelni. Egészen pontosan egy olyan szerkezetet próbált létrehozni, amellyel automatizálni lehet a hittérítők munkáját. Sajnos, ennek a gépezetnek csak a tervrajza jöhetett létre, Llull ugyanis egy tunéziai utazása során mártírhalált halt. Örökségét azonban Gottfried Leibniz folytatta, aki a bináris számrendszer kidolgozása mellett felvázolta egy mechanikus számológép, a Calculus ratiocinator nevű szerkezet terveit (ez alapján Wilhelm Schickard építette meg a gépet, 1623-ban).

A következő fontos név a technológia történetében: Alan Turing. A második világháborús kódfejtő ugyanis felvetette, hogy a digitális számítógépek képesek lehetnek szimulálni a formális logikai (helyes következtetéseken alapuló) érvelések folyamatait. És ez bizony már előremutat a mesterséges intelligenciák felé.

Éledező MI

Miután Walter Pitts és Warren McCullouch 1943-ban leírta a mesterséges idegsejtek működési elvét, a mesterséges intelligenciák fejlődése elkezdett felgyorsulni. 1956-ban már külön kutatási területként kezelték az MI-fejlesztést, a hatvanas években az amerikai védelmi minisztérium már komoly pénzekkel szállt be a kutatásokba. A szakemberek ekkor úgy gondolták, hogy legfeljebb két évtizeden belül a mesterséges intelligenciák már az összes munkát elveszik majd az emberektől.

Szerencsére ez nem következett be, sőt, a mesterséges intelligencia kutatása ugyancsak lelassult a hetvenes években. Ezt a periódust az MI telének is nevezik, ugyanis ekkortájt kevesen láttak fantáziát a területben, ezért a kutatási támogatások is alaposan megcsappantak. Az első komolyabb áttörésre a XX. század kilencvenes éveiben került sor, amikor már hatékonyabb, főleg adatbányászatra és logisztikai célokra fejlesztett mesterséges intelligenciákat hoztak létre. De ekkorra datálható a technológia első komolyabb győzelme is: az IBM Deep Blue nevű gépe ugyanis 1997-ben tudta legyőzni Garri Kaszparov sakknagymestert, ami megmutatta a világnak, hogy az MI-technológiákat ideje komolyan venni. Ez a fejlesztés tette le ugyanis azokat az alapokat, amelyeknek köszönhetően ma már létezhet a Watson nevű rendszer, amely többek között azzal írta be a nevét a történelembe, hogy megnyerte a Jeopardy! című műveltségi vetélkedőt, játszi könnyedséggel utasítva maga mögé az emberi ellenfeleket. De Watson például már rákellenes gyógyszer szabadalmat is jegyez, amelyet több tízezer oldalnyi szakirodalom elemzésével fedezett fel.

Kell-e rettegnünk a mesterséges intelligenciáktól?

Alan Turing
©

Tény, hogy a science fiction műfajában gyakran előkerülő fenyegetés a világ, de legalábbis az emberiség pusztulására törő mesterséges intelligencia, mint ahogy az is tény, hogy a közelmúltban elhunyt Sir Stephen Hawking, elméleti fizikus, az ilyen rendszereket nevezte az emberiségre leselkedő egyik legnagyobb veszélynek. Itt térhetünk vissza ismét Alan Turing nevéhez, róla nevezték el ugyanis a Turing-tesztet. A teszt arra szolgál, hogy különbséget tudjunk tenni egy mesterséges intelligencia és egy ember között, az általuk adott válaszok alapján. A fenti aggodalmakkal akkor kell majd érdemben foglalkoznunk, amint megjelenik az első olyan MI, amely már képes átmenni ezen a teszten.

Ez azonban messzire vezet, a lényeg, hogy egy rosszul konfigurált, alapjaiban hibás kódból építkező mesterséges intelligencia valóban jelenthet veszélyeket az emberiségre nézve, azonban a napjainkban működő hasonló rendszerek erre még távolról sem képesek. Ehelyett megkönnyítik az életünket, mint például az LG G7 ThinQ készülékében dolgozó rendszerek, amelyek többek között a fotózás rajongóinak a dolgát könnyítik meg. A gépi tanulásnak köszönhetően ugyanis ma már ott tart a technológia, hogy egy okostelefonba épített kamera – jelen esetben a QLens funkció – egyrészt felismeri az optika által „látott” jellegzetes épületeket és információkat közöl róluk, de a QR-kódokat is észleli és az adott termékkel kapcsolatban is tájékoztatja a felhasználót. A Bright Mode nevű funkció pedig szintén mesterséges intelligencia segítségével – mindenféle egyéb beállítások piszkálása nélkül – világosabb és élénkebb képek készítését teszi lehetővé, a digitális fényképezőgépeknél megszokott zaj nélkül.

én, te, ő, MI, ti, ők

Nem feltétlenül gondolnánk, hogy napjainkban hány helyen találkozunk mesterséges intelligenciákkal. Nem kell ehhez messzebb mennünk az interneten igen népszerű, leginkább a barkochbához hasonló 20 Questions nevű játéknál. Itt a felhasználónak gondolnia kell valamire, a gép pedig a válaszok alapján igyekszik 20 kérdésen belül kitalálni, hogy mire gondoltunk. Viszonylag magas sikerrátával dolgozik, ezért nem nehéz megijedni, amikor a képernyőn megjelenik annak a fogalomnak, tárgynak vagy személynek a neve, amire vagy akire gondoltunk. Pedig valójában egy viszonylag egyszerű rendszer dolgozik a háttérben, amely a játékos válaszai alapján szűkíti a lehetséges megoldások számát, a korábbi tapasztalatokat felhasználva pedig tovább tudja pontosítani, hogy mire gondolhatott a felhasználó. Ez a viszonylag egyszerű rendszer jól modellezi egy egyszerűbb mesterséges intelligencia működését.  Egy fejlettebb eszközben, mint amilyen az LG G7 ThinQ okostelefonja, például ott van a Google digitális asszisztense, amely szintén a gépi tanulás segítségével képes egyre pontosabb és egyre hasznosabb válaszokat adni a felhasználók kérdéseire.

De például egyes nagyvárosokban a közlekedési lámpák összehangolásáért felelős rendszerekben is alkalmaznak olyan gépi tanulási megoldásokat, amelyek a közlekedési minták megfigyelésével képesek optimalizálni a lámpák működését, ezáltal felgyorsítva a közlekedést. Illetve ha valaki használta már az Uber szolgáltatását, akkor is mesterséges intelligencia segítségét vette igénybe. Hasonló gépi tanulási algoritmus becsli meg ugyanis, hogy mennyi idő múlva ér hozzánk a megrendelt autó.

A bankok is alkalmazzák a technológiát, amelyeknek a csalások megakadályozása a fő feladata. Ha a bank MI-je egy-egy szokatlan vásárlást észlel, riasztást küld az ezzel foglalkozó szakembereknek, akik utána járnak, hogy valóban visszaélés-történt-e.

Mesterséges intelligencia a zsebünkben

A fentiek után talán nem meglepő, hogy a mesterséges intelligenciák már az okostelefonok világát is meghódították. A Google digitális asszisztense már önmagában egy ilyen rendszeren alapszik, a legújabb készülékekben azonban további funkciókat is mesterséges intelligenciára bíztak a fejlesztő mérnökök. Az LG G7 ThinQ modelljében például az LG V30SThinQ zászlóshajó-modellben megismert mesterségesintelligencia-funkciókat fejlesztették tovább. Vagyis a G7 ThinQ-ban is ott lesz az AI CAM, amely a fotósokat segíti azzal, hogy elemzi a keresőben látható tárgyakat, majd felajánlja az ehhez megfelelő üzemmódot (portré, étel, kisállat, tájkép, város, virág, napfelkelte vagy napnyugta).

A G7 ThinQ-ban azonban ezen felül megjelenik – az elsők között – a Google Lens alkalmazás is, amely az AI CAM képességeit turbózza tovább: az objektív által látott tárgyakról, állatokról, könyvekről stb. szolgáltat kiegészítő információkat, emellett pedig magát az objektívet is képes átállítani, ha úgy érzékeli, hogy a kiválasztott fotómódhoz nem megfelelőek a fényviszonyok. A készülék ráadásul a továbbfejlesztett hangfelismerő funkcióval (Super Far Field Voice Recognition – SFFVR) nagyobb távolságból is megérti, amit mondunk neki, még zajosabb környezetben is, a mesterséges intelligencia ugyanis hatékonyan választja el a beszédhangot a háttérzörejektől.

Egy szó, mint száz, ezek a fejlesztések óriási segítséget jelentenek a hétköznapi életünkhöz, ezért igazán nem kell félni tőlük. A mostani MI-technológiákon dolgozó mérnökök pedig mindent megtesznek majd, hogy az okos rendszerek ne az embert elnyomó digitális zsarnokok, hanem az életünket megkönnyítő, támogató eszközök legyenek majd a jövőben.



Az oldalon elhelyezett tartalom a LG Electronics Magyarország közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

LG Electronics BrandChannel

Filmnézési szokásaink fejlődése

Míg a XX. század végén a tévésorozatokban szerepelni annyit jelentett, hogy valaki nem elég „menő” a mozivászonra, ma már a legfelkapottabb színészeknek szinte kötelező legalább egy-két komolyabb szériát is elvállalniuk. Lássuk, a technológia fejlődése hogyan alakította át a film- és tévénézéssel kapcsolatos szokásainkat!

LG Electronics BrandChannel

Bizonytalan szülők, technomán ördögfiókák – Így válasszon okostelefont gyerekeinek

Mivel vége a tanévnek, ezért valószínűleg már sok szülőben felmerült a gondolat, hogy itt az idő megvenni a család szeme fényének az első okostelefont. Összegyűjtöttünk pár szempontot, hogy mire érdemes ügyelni a választásnál, emellett adunk néhány tippet ahhoz is, hogyan tudja a család a legjobban kihasználni a technológia nyújtotta előnyöket.

Olyan szöveggel árulhatják a homeopátiás szereket, hogy elmegy a kedve a vásárlástól

Olyan szöveggel árulhatják a homeopátiás szereket, hogy elmegy a kedve a vásárlástól

Tizenöt millió dolláros óvadékot ajánlottak a Huawei pénzügyi igazgatójának ügyvédei

Tizenöt millió dolláros óvadékot ajánlottak a Huawei pénzügyi igazgatójának ügyvédei

Folyamatos füttyögés és bekiabálás volt a parlamentben, az ellenzék kivonult

Folyamatos füttyögés és bekiabálás volt a parlamentben, az ellenzék kivonult

Kapott egy extra funkciót az Instagram, hangos siker lehet belőle

Kapott egy extra funkciót az Instagram, hangos siker lehet belőle

Liptai Claudia 17 év után otthagyja a TV2-t

Liptai Claudia 17 év után otthagyja a TV2-t