Nemrég írtam az online rendelt ruháról, ami háromféle műanyag csomagolásban érkezett, és ami miatt megfogadtam, hogy ezentúl jobban odafigyelek arra, hogy hol vásárolok. Ismerek webshopot, amely megbízhatóan papírba csomagolja a termékeit, de a használt holmikat is gyakran küldik papírdobozban, így azt hittem, rajtam már nem múlik. Aztán új sportcipőt rendeltem a fiamnak, a doboz pedig nemcsak egy vastag nejlonba volt burkolva, hanem azon belül is volt egy logózott fólia, sőt, a cipőt egy-egy plusz tasakba dugták, majd buborékfóliával tömték ki. Ekkor éreztem: elbuktam. Nem első alkalommal láttam ezt, de valamiért most ütött szíven igazán. Vajon hány ilyen csomag érkezik nap mint nap a háztartásokba Európa-szerte? És mi lesz ezzel a rengeteg műanyaggal, aminek – szerintem – az égvilágon semmi értelme nincs?
Biztos voltam benne, hogy kis keresés után pontos számokat fogok találni, és valóban: belefutottam egy egészen friss tanulmányba, ami a műanyag csomagolások helyzetét vizsgálta. Megdöbbentő: az előrejelzések szerint 2030-ra az európai háztartásokat évente közel 22 milliárd műanyag zacskó áraszthatja el, csak az online rendelt divattermékek miatt! Ez a szám túl sok ahhoz, hogy ne törődjünk vele.
Európai műanyagcunami a divat nevében
A DS Smith megbízásából készült, friss kutatás szerint hat európai országban – köztük Németországban, Franciaországban és Lengyelországban – naponta 7,8 millió műanyag tasak kerül forgalomba online vásárolt divatipari cikkek csomagolásaként. Ez 2024-ben összesen 2,9 milliárd zacskót jelent, és a szám tovább növekszik. A kutatás szerint az évtized végére ez az éves mennyiség elérheti a 4,2 milliárdot, vagyis 2030-ig összesen 21,8 milliárd darabra nőhet.
Ami még megdöbbentőbb, és amitől a legjobban tartottam: a csomagolóanyagoknak csupán 7%-át hasznosítják újra – a többi szeméttelepre kerül vagy elégetik. Nem nyugtathatjuk tehát magunkat azzal, hogy “nincs gond a műanyaggal, hiszen szelektíven gyűjtöm, feldolgozzák, így nem okoz problémát”. Ehhez ez a 7 % túl kevés. Az előrejelzések szerint ez azt jelenti, hogy 2030-ra évente több mint 3,8 milliárd műanyag tasak végezheti majd hulladéklerakóban vagy égetőben.
Márkák, kényelem és a túlcsomagolás paradoxona
Nem a már megvásárolt műanyag kezelésére kellene koncentrálni, hanem meg sem kéne vásárolni, sőt: le sem kéne gyártani ezeket. Az igazi változáshoz a műanyagba csomagolás szokását illene végre elfelejteni. De a kérdés az: miért nem változtatnak a márkák? Az ok összetett. A csomagolás a divatban nem csupán logisztikai elem, hanem része az „élménynek”. A letéphető fóliák, márkázott nejlonok mind hozzájárulnak az „unboxing show-hoz” – amit nem ritkán a közösségi médiában is dokumentálnak. Kinyitni egy frissen fóliázott új holmit, feltépni egy csomagot: ez valóban jó érzés, kár tagadni. De nem lehetne mindezt papírral is átélni?
Ezen felül sok kereskedő még mindig a műanyagot tartja gyorsabbnak, olcsóbbnak, praktikusabbnak. De ha a boltban már nem tudok nejlonban vásárolni, akkor online miért tart még mindig ez az őrület? A boltokban használt műanyag zacskók használatának mérséklésére már évekkel ezelőtt számos európai országban vezettek be jogszabályokat. Magyarországon például 2021. július 1-től tiltották be a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat a biológiailag lebomló műanyagból készült változatok kivételével. A 15 mikronnál vékonyabb változatok termékdíját pedig jelentősen megemelték, illetve termékdíjat vezettek be a többnyire csak speciális, ipari körülmények között lebomló zacskókra is. A fizikai boltok szigorításaihoz képest az e-kereskedelem szabályozása továbbra is elmarad. Így aztán a gyorsan növekvő online szektor egyre több műanyaggal terheli a környezetet.
A vásárlók már ébrednek
A kutatás szerint – hozzám hasonlóan – az európai vásárlók 74%-a támogatja, hogy a műanyag zacskókat kivonják a forgalomból, és 68%-uk örülne, ha rendeléseit inkább kartondobozban vagy papírba csomagolva kapná.
Sőt, szintén hozzám hasonlóan minden második ember bűntudatot érez a csomagolási hulladék miatt. A vásárlók a felelősséget a csomagolóanyag-gyártókra (41%), a kereskedőkre (36%) és a kormányzatra (23%) hárítják. És mint látjuk, nem is alaptalanul.
A műanyag helyett – a DS Smith papíralapú válaszai
A DS Smith, a fenntartható csomagolási megoldások egyik európai éllovasa, az elmúlt években több mint 1 milliárd műanyag csomagolást váltott ki újrahasznosítható, papíralapú alternatívákkal különböző iparágakban. A divatszektorban például több nagy márkával dolgozik együtt azon, hogy az online rendelésekhez olyan papírtasakokat használjanak, amelyek egyszerre erősek, FSC-tanúsítottak és vizuálisan is illeszkednek a márkaidentitáshoz.
„Becsléseink szerint az elmúlt négy évben közösen már több mint 1 milliárd műanyag csomagolást sikerült kiváltanunk, de ennél még többre van szükség. Miközben a vásárlók egyre inkább áttérnek az online vásárlásra, az e-kereskedelemben jelenlévő szereplők lemaradásban vannak a hagyományos üzletekhez képest a műanyag zacskók kiváltásában.” – vélekedik Szabó Levente, a DS Smith Packaging Hungary Kft. ügyvezetője.
„Becsléseink szerint az elmúlt négy évben közösen már több mint 1 milliárd műanyag csomagolást sikerült kiváltanunk, de ennél még többre van szükség. Miközben a vásárlók egyre inkább áttérnek az online vásárlásra, az e-kereskedelemben jelenlévő szereplők lemaradásban vannak a hagyományos üzletekhez képest a műanyag zacskók kiváltásában.” – vélekedik Szabó Levente, a DS Smith Packaging Hungary Kft. ügyvezetője.
A változás útján: Zalando és mások példája
Léteznek pozitív példák is. A Zalando 2020 óta FSC-tanúsított papírtasakokat használ, vásárlóinak elégedettsége pedig évről évre 16 százalékponttal nőtt. A zöldebb megoldások nemcsak környezetbarátabbak, hanem üzletileg is megtérülőbbek.
Mint David Fischer, a Zalando fenntarthatóságért felelős vezetője fogalmazott, a papírcsomagolásra való áttérés valódi fordulópont volt számukra – és ezt a vásárlóik is értékelik.
A változáshoz törvény, technológia és tudatosság kell – együtt
A DS Smith vezetői szerint azonban ez még nem elég. Szabó Levente, a DS Smith Packaging Hungary ügyvezetője szerint: „A világ legnagyobb márkáival régóta dolgozunk együtt, de még mindig túl kevés a papíralapú megoldás. Az iparágnak fel kell zárkóznia.”
Stefano Rossi, a DS Smith csomagolási divíziójának vezérigazgatója hozzáteszi: „A műanyaghoz való ragaszkodásnak reputációs ára van. A márkák a hírnevüket kockáztatják.”
A változás nem elméleti, a technológia, a fogyasztói akarat és a példaértékű cégek már mutatják az utat. Ami még hiányzik: széles körű követés, szabályozás és valódi iparági szándék. Mert végső soron be kell látnunk, hogy a csomagolás nem a termék dísze, hanem a jövő záloga.
A tartalom a DS Smith Packaging Hungary megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
