Szinte már belefulladunk, mégsem tudunk megszabadulni tőle

Egy friss kutatás szerint 2030-ra évente közel 22 milliárd műanyag zacskó kerülhet az európai háztartásokba – csak a divatcikkek miatt. A kérdés már nem az, hogy szelektíven gyűjtjük-e a szemetet, hanem az, hogy miért gyártják le egyáltalán.

Szinte már belefulladunk, mégsem tudunk megszabadulni tőle

Nemrég írtam az online rendelt ruháról, ami háromféle műanyag csomagolásban érkezett, és ami miatt megfogadtam, hogy ezentúl jobban odafigyelek arra, hogy hol vásárolok. Ismerek webshopot, amely megbízhatóan papírba csomagolja a termékeit, de a használt holmikat is gyakran küldik papírdobozban, így azt hittem, rajtam már nem múlik. Aztán új sportcipőt rendeltem a fiamnak, a doboz pedig nemcsak egy vastag nejlonba volt burkolva, hanem azon belül is volt egy logózott fólia, sőt, a cipőt egy-egy plusz tasakba dugták, majd buborékfóliával tömték ki. Ekkor éreztem: elbuktam. Nem első alkalommal láttam ezt, de valamiért most ütött szíven igazán. Vajon hány ilyen csomag érkezik nap mint nap a háztartásokba Európa-szerte? És mi lesz ezzel a rengeteg műanyaggal, aminek – szerintem – az égvilágon semmi értelme nincs?

Biztos voltam benne, hogy kis keresés után pontos számokat fogok találni, és valóban: belefutottam egy egészen friss tanulmányba, ami a műanyag csomagolások helyzetét vizsgálta. Megdöbbentő: az előrejelzések szerint 2030-ra az európai háztartásokat évente közel 22 milliárd műanyag zacskó áraszthatja el, csak az online rendelt divattermékek miatt! Ez a szám túl sok ahhoz, hogy ne törődjünk vele.

Európai műanyagcunami a divat nevében

A DS Smith megbízásából készült, friss kutatás szerint hat európai országban – köztük Németországban, Franciaországban és Lengyelországban – naponta 7,8 millió műanyag tasak kerül forgalomba online vásárolt divatipari cikkek csomagolásaként. Ez 2024-ben összesen 2,9 milliárd zacskót jelent, és a szám tovább növekszik. A kutatás szerint az évtized végére ez az éves mennyiség elérheti a 4,2 milliárdot, vagyis 2030-ig összesen 21,8 milliárd darabra nőhet.

Ami még megdöbbentőbb, és amitől a legjobban tartottam: a csomagolóanyagoknak csupán 7%-át hasznosítják újra – a többi szeméttelepre kerül vagy elégetik. Nem nyugtathatjuk tehát magunkat azzal, hogy “nincs gond a műanyaggal, hiszen szelektíven gyűjtöm, feldolgozzák, így nem okoz problémát”.  Ehhez ez a 7 % túl kevés. Az előrejelzések szerint ez azt jelenti, hogy 2030-ra évente több mint 3,8 milliárd műanyag tasak végezheti majd hulladéklerakóban vagy égetőben.

Márkák, kényelem és a túlcsomagolás paradoxona

Nem a már megvásárolt műanyag kezelésére kellene koncentrálni, hanem meg sem kéne vásárolni, sőt: le sem kéne gyártani ezeket. Az igazi változáshoz a műanyagba csomagolás szokását illene végre elfelejteni. De a kérdés az: miért nem változtatnak a márkák? Az ok összetett. A csomagolás a divatban nem csupán logisztikai elem, hanem része az „élménynek”. A letéphető fóliák, márkázott nejlonok mind hozzájárulnak az „unboxing show-hoz” – amit nem ritkán a közösségi médiában is dokumentálnak. Kinyitni egy frissen fóliázott új holmit, feltépni egy csomagot: ez valóban jó érzés, kár tagadni. De nem lehetne mindezt papírral is átélni?

Ezen felül sok kereskedő még mindig a műanyagot tartja gyorsabbnak, olcsóbbnak, praktikusabbnak. De ha a boltban már nem tudok nejlonban vásárolni, akkor online miért tart még mindig ez az őrület? A boltokban használt műanyag zacskók használatának mérséklésére már évekkel ezelőtt számos európai országban vezettek be jogszabályokat. Magyarországon például 2021. július 1-től tiltották be a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú műanyag zacskókat a biológiailag lebomló műanyagból készült változatok kivételével. A 15 mikronnál vékonyabb változatok termékdíját pedig jelentősen megemelték, illetve termékdíjat vezettek be a többnyire csak speciális, ipari körülmények között lebomló zacskókra is. A fizikai boltok szigorításaihoz képest az e-kereskedelem szabályozása továbbra is elmarad. Így aztán a gyorsan növekvő online szektor egyre több műanyaggal terheli a környezetet.

A vásárlók már ébrednek

A kutatás szerint – hozzám hasonlóan – az európai vásárlók 74%-a támogatja, hogy a műanyag zacskókat kivonják a forgalomból, és 68%-uk örülne, ha rendeléseit inkább kartondobozban vagy papírba csomagolva kapná.

Sőt, szintén hozzám hasonlóan minden második ember bűntudatot érez a csomagolási hulladék miatt. A vásárlók a felelősséget a csomagolóanyag-gyártókra (41%), a kereskedőkre (36%) és a kormányzatra (23%) hárítják. És mint látjuk, nem is alaptalanul.

A műanyag helyett – a DS Smith papíralapú válaszai
A DS Smith, a fenntartható csomagolási megoldások egyik európai éllovasa, az elmúlt években több mint 1 milliárd műanyag csomagolást váltott ki újrahasznosítható, papíralapú alternatívákkal különböző iparágakban. A divatszektorban például több nagy márkával dolgozik együtt azon, hogy az online rendelésekhez olyan papírtasakokat használjanak, amelyek egyszerre erősek, FSC-tanúsítottak és vizuálisan is illeszkednek a márkaidentitáshoz.

„Becsléseink szerint az elmúlt négy évben közösen már több mint 1 milliárd műanyag csomagolást sikerült kiváltanunk, de ennél még többre van szükség. Miközben a vásárlók egyre inkább áttérnek az online vásárlásra, az e-kereskedelemben jelenlévő szereplők lemaradásban vannak a hagyományos üzletekhez képest a műanyag zacskók kiváltásában.” – vélekedik Szabó Levente, a DS Smith Packaging Hungary Kft. ügyvezetője.

A változás útján: Zalando és mások példája

Léteznek pozitív példák is. A Zalando 2020 óta FSC-tanúsított papírtasakokat használ, vásárlóinak elégedettsége pedig évről évre 16 százalékponttal nőtt. A zöldebb megoldások nemcsak környezetbarátabbak, hanem üzletileg is megtérülőbbek.

Mint David Fischer, a Zalando fenntarthatóságért felelős vezetője fogalmazott, a papírcsomagolásra való áttérés valódi fordulópont volt számukra – és ezt a vásárlóik is értékelik.

A változáshoz törvény, technológia és tudatosság kell – együtt

A DS Smith vezetői szerint azonban ez még nem elég. Szabó Levente, a DS Smith Packaging Hungary ügyvezetője szerint: „A világ legnagyobb márkáival régóta dolgozunk együtt, de még mindig túl kevés a papíralapú megoldás. Az iparágnak fel kell zárkóznia.”

Stefano Rossi, a DS Smith csomagolási divíziójának vezérigazgatója hozzáteszi: „A műanyaghoz való ragaszkodásnak reputációs ára van. A márkák a hírnevüket kockáztatják.”

A változás nem elméleti, a technológia, a fogyasztói akarat és a példaértékű cégek már mutatják az utat. Ami még hiányzik: széles körű követés, szabályozás és valódi iparági szándék. Mert végső soron be kell látnunk, hogy a csomagolás nem a termék dísze, hanem a jövő záloga.

A tartalom a DS Smith Packaging Hungary megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.