Szeptember 27-én ünnepi, szinte tavaszi hangulat lengte be a budai Tabánt: a Budapesti Közművek szervezésében bemutatkozott a kétféle Budapest Magkeverék, amelyet kifejezetten a főváros talaj- és éghajlati adottságaihoz állítottak össze. A Vadvirágos Budapest Program új mérföldköveként az esemény egyszerre volt termékbemutató, szakmai nap és családi fesztivál is – napsütéssel, gyerekzsivajjal, vidám kutyákkal és hosszú sorokkal a tanácsadó standoknál.
Két keverék, két út a zöldebb Budapesthez
A Budapest Magkeverék két változatban került a nagyközönség elé. A RÉT nevű keverék 49 őshonos fajt tartalmaz: többek közt nagyvirágú fényperje, magyar szegfű, hólyagos habszegfű, vajszínű ördögszem, évelő len magjait, igazi biodiverz vadvirágos kertet teremtve azoknak, akik nagyobb felületben gondolkodnak. A KERT változat 19 különböző növénye (pl. festőpipitér, ligeti zsálya, vadrezeda, nyári hérics) kisebb helyeken is jól működik, intenzív virágdísszel és gyorsabb sikerélménnyel kecsegtetve az alkalmi kertészeket.
Mindkét termék 100%-ban hazai előállítású, és célja, hogy a főváros lakói a saját kertjeikben és közösségi zöldfelületeken is hozzájárulhassanak Budapest természetes élővilágának gazdagításához.
Élmények minden korosztálynak
A Tabánba kilátogató budapestieknek igazi közösségi minifesztivál-hangulatot varázsoltak a FŐKERT munkatársai. Az óránként megtartott vetési bemutatók iránt hatalmas volt az érdeklődés: sokan álltak sorban, hogy első kézből kapjanak útmutatást a sikeres magvetés lépéseiről. A kertészeti tanácsadásokon sem pihenhettek sokat a kertészek, hiszen a látogatók személyre szabott tippeket kérhettek a szakemberektől saját kertjük gondozásához. Ráadásul nemcsak a magkeverékekről kaphattunk aktuális tanácsokat, hanem például a gyümölcsfák telepítésével kapcsolatban is.
A családosokat a gyereksarok vonzotta, ahol kicsik és nagyok egyaránt alkothattak. A gyerekek méhecskéket, virágdíszes könyvjelzőket és ültethető papírvirágokat készítettek, miközben a szülők a napsütésben beszélgettek, vagy a bemutatókat figyelték.
Fotó: Fülöp Máté
Bár az igazi szenzáció a két új magkeverék volt, nagy feltűnést keltettek a „táncoló robotok” is. Modern fűnyírók, szállítógépek és különféle távirányítású eszközök mutatták meg, hogyan dolgoznak a városi kertészek a 21. században.
A másik igazán népszerű program az emelőkosaras daru volt: a bátor résztvevők a fák lombjai fölé emelkedve gyönyörködhettek a Tabán látványában.
A zöldterületek kaszálásáról
A 2021-ben indult méhlegelő-projekt megítélése sokat javult az elmúlt években – erről is beszélgettünk az eseményen Dezsényi Péterrel, a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divíziójának főigazgatójával. Míg kezdetben a vadvirágos, kaszálatlan felületek rendszeres támadási felületet jelentettek, mára már a járókelők is tisztában vannak azzal, hogy amit látnak, az egy tudatosan fenntartott vadvirágos rét. Ehhez a szemléletváltáshoz azonban időre volt szükség, hiszen Budapest messziről érkezett. A katonásan rendezett virágágyások, a csupaszra gazolt előkertek, a lenyírt gyep évtizedeken át mind valamiféle státuszszimbólumnak számítottak. Egészen addig, amíg a klímaváltozás megjelenésével hangsúlyossá vált a beporzó rovarok támogatása és a háborítatlan, természetes zöldfelületek fontossága.
Dezsényi Péter, aki a bécsi BOKU egyetem oktatójaként már évekkel ezelőtt tapasztalhatta, hogy milyen egy zöldellő európai város, komoly szerepet vállalt az első hazai biodiverz zöldtetők tervezésében és a városi zöld infrastruktúra ökologikus szemléletű, természetközeli technológiáinak hazai adaptálásában is. A mostani virágmagkeverék projekt célja, hogy a FŐKERT a kaszálatlan gyepfelületek optimális méretének elérésével, a város zöldfelületeinek összekapcsolásával a közparkok és zöldsávok mellett a budapesti magánkertekkel együtt növelje a városi biodiverzitást és erősítse a főváros zöld infrastruktúráját.
Mikor vessük és hogyan?
A félve feltett kérdésünkre, hogy kinek melyik Budapest Magkeverék való és mitől nem bukunk majd bele a magvetésbe, a FŐKERT-től megnyugtató válaszokat kaptunk.
„A KERT Magkeverék 19 fajból áll, csak virágzó, szinte kizárólag kétszikű növényből, ebben nincsenek fűfélék. Ez egy instant, virágzó, kicsit intenzívebb keverék, amit kisebb területen is el lehet vetni. A RÉT viszont 49 fajból áll: ez már egy komplex társulás. Alkalmas arra, hogy egy hosszú életciklusú, tartós társulást, kis ökoszisztémát létrehozzon.”
Dezsényi Péter hangsúlyozta, hogy mind a két magkeverék esetében fontos, hogy mikor ültetjük el a magokat. Sokat számít a sikerben az is, hogy hogyan készítjük elő a talajt, illetve az utógondozásban is többféle lehetőségünk van. Ha az elvetett magokat öntözzük, akkor intenzívebben hajtanak ki a célfajok, de ezt követően is igényelni fogják ezt a fajta gondoskodást. Ha viszont kevesebbet öntözzük, vagy nem is öntözzük a magjainkat, hanem egy esősebb időszakban vetjük el, akkor bár lehet, hogy többször felül kell vetni a siker érdekében, viszont így olyan növényeink lesznek, amik jobban bírják a szárazságot és hosszabb távon életképesebbek, mint a többet öntözött társaik.
Fotó: Fülöp Máté
Vetési bemutatón pontosan végigkövethettük azt is, hogy milyen talajelőkészítésre van szükség, de aki ezt elszalasztotta, annak sem kell tudás nélkül maradnia: a csomagoláson található QR kód egy információs oldalra visz, az itt olvasható tanácsok segítségével még a legkezdőbb kertészek is sikert érhetnek el a magvetésben.
Borítókép: Fülöp Máté
A tartalom a Budapesti Közművek együttműködésével, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
