A pénzügyi szektor kiberbiztonsága 2025-ben már nem csupán informatikai kérdés – versenyelőnnyé, sőt létfontosságú szervezeti képességgé vált. Miközben a bankok digitális szolgáltatásaik kiterjesztésén dolgoznak, a kiberfenyegetések komplexitása és agresszivitása is gyors ütemben növekszik. Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) 2024-es Threat Landscape jelentése szerinte a pénzügyi szektorban 40 százalékkal nőtt a ransomware-támadások száma, miközben az adatlopások egyre gyakrabban szervezett, szisztematikus akciók keretében történnek. Ebben a kritikus helyzetben a reaktív védelem már nem elegendő: a banki intézmények számára az információ-vezérelt, proaktív védelmi stratégia elengedhetetlen.
A pénzügyi szektor fenyegetettsége: célkeresztben a banki rendszerek
A pénzügyi szektor a kiberbűnözők kiemelt célpontja. Ezt erősíti meg az IBM X-Force Threat Intelligence Index 2025 statisztikái is, amelyek szerint az összes malware-támadás 25–33 százaléka kifejezetten a banki és pénzügyi szolgáltatásokat éri. A támadási módszerek változatosak: a hagyományos e-mailes adathalász kampányoktól a mesterséges intelligenciával támogatott adatszivárgási technikákon át egészen a rosszindulatú mobilalkalmazásokig. Az ügyfél-azonosítási adatok (felhasználónevek, jelszavak), valamint hitelkártyaadatok megszerzése gyorsuló ütemben zajlik: a banki szektorban az érintett incidensek száma évről évre megduplázódik.
A legmodernebb fenyegetések azonban nem feltétlenül a nyilvános felületeken keresztül érkeznek. A dark web – az internet rejtett szegmense – folyamatosan működő feketepiac, ahol ellopott banki adatokkal, ügyfél-azonosítókkal és tranzakciós információkkal kereskednek. Ezeket a zárt online közösségeket koordináltan működtetik, és gyakran kollektív támadásokat hajtanak végre. Ennek a láthatatlan világnak a monitorozása nélkül a bankok kitettsége jelentősen megnő.
Vaspöri Ferenc, a One Solutions kiberbiztonsági üzletágának vezetője
One Solutions
Kötelező kiberreziliencia: hogyan írja át a DORA és NIS2 a banki működést?
A szigorodó EU-s szabályozások is gyors alkalmazkodásra késztetik a pénzügyi intézményeket. A 2025. január 17-én hatályba lépett DORA (Digital Operational Resilience Act) azonnali megfelelési kötelezettségeket ír elő, miközben a NIS2 irányelv (Network and Information Systems Directive 2) a kritikus infrastruktúrát szolgáltató szervezetekre – köztük a bankokra – is kiterjed. A megfelelés már nem hosszú távú távlati terv, hanem a 2025-ig lezárandó auditciklus egyik legfontosabb feladata.
A szankciók sem elhanyagolhatók: a DORA alapján a pénzügyi szereplők az éves globális forgalmuk 2 százalékáig terjedő bírsággal számolhatnak, míg az IKT-szolgáltatókra folyamatos szankciók is kiróhatók. A vezetőkre egyéni felelősség is hárulhat, hiszen a megfelelőségi hiányosságok miatt akár egymillió eurós büntetés is kiszabható. A NIS2 irányelv szerint a kritikus szolgáltatásokat nyújtó intézményeknek pedig 10 millió euró vagy éves bevételük 2 százalékának megfelelő bírsággal kell kalkulálniuk. Emellett a belső irányítási rendszerek és incidenskezelési eljárások megfelelősége is értékelés tárgyát képezi.
CTI-szolgáltatások szerepe a pénzügyi fenyegetések megelőzésében
A megoldást a Cyber Threat Intelligence (CTI) épített rendszere jelentheti. A CTI – vagyis a fenyegetésintelligencia – olyan technológia, amely aktívan monitorozza a nyílt és rejtett online forrásokat, elemzi a támadási mintákat, és kontextusba ágyazott információkat szolgáltat. A One Solutions CTI as a Service megoldása testreszabott fenyegetésdiagnosztikán alapul: figyelembe veszi az intézmény ügyfélkörét, a banki ágazatra jellemző kockázatokat, valamint az ellátási láncban rejlő tényezőket is.
A szolgáltatás automatizált platformként működik, amely a banki szektorra jellemző támadási mintákat, az intézmény ügyfélkörét veszélyeztető fenyegetéseket és az ellátási lánc partnereire háruló kockázatokat azonosítja. Az érzékelt veszélyek külső támadási felületek és ismeretlen digitális eszközök (weboldalak, IP-címek, domainek, DNS-rekordok) formájában jelentkeznek, amelyeket az intelligens rendszer folyamatosan monitoroz és naplóz. Ezután azonosítja az illegális tevékenységeket – például adatlopásokat és adathalászatot – a dark weben, valamint a vállalati névvel való visszaéléseket (hamis weboldalak, utánzó domainek, hamisított mobilalkalmazások).
A CTI-szolgáltatás hozzáadott értéke a vezetői szintű jelentésekben rejlik: az érintett szervezetek nem pusztán technikai adatokat kapnak, hanem üzletileg értelmezhető, kontextusba helyezett fenyegetésadatokat. Ezek a jelentések regionális, ágazati és operatív szintű összefoglalókat tartalmaznak, amelyek közvetlenül támogatják a stratégiai döntéshozatalt a banki szektorban.
SOAR-megoldások: valós idejű reakciók a pénzügyi támadásokra
A fenyegetésfelismerés azonban csak a kiberbiztonsági csata felét nyeri meg. Az igazán kritikus kérdés: mi történik a riasztás után? Egy átlagos banki informatikai szervezetben az incidenskezelés emberi erőforrásokra és manuális folyamatokra támaszkodik. A jelenlegi pénzügyi szektorban azonban az ilyen lassúság katasztrofális: amíg az egyik elemző döntésre vár, a támadó már a legértékesebb adatok után kutat.
Itt lép be a SOAR (Security Orchestration, Automation and Response), az automatizált biztonsági működés és incidensválaszadás platformja. A SOAR-megoldások képesek a CTI-ből érkező riasztásokat automatizáltan feldolgozni, az incidensek összekapcsolódó adatait gyorsan korrelálni, és a meghatározott biztonsági és szabályozási protokollok szerint azonnal válaszlépéseket indítani.
A banki szektornál ez azt jelenti, hogy:
- A gyanús tranzakciók azonnal felfüggeszthetők vagy vizsgálatra kerülhetnek.
- Az ügyfél-hitelesítési anomáliákat automatizáltan ellenőrzik (például megerősítési e-mailek küldése).
- Az illegális hozzáférési kísérleteket azonnal naplózzák és izolálják.
- A szabályozási és audit-nyomvonalak valós időben generálódnak, amely a DORA és NIS2 megfelelőség alapfeltétele.
A SOAR platform használata nem csupán a reakcióidőt csökkenti percekről másodpercekre, a banki informatikai csapatok viszonylagos túlterheltségén is enyhít. Az automatizált incidenskezelés révén az emberek a stratégiai, összetettebb feladatokra tudnak fókuszálni, miközben a rutinszerű válaszfolyamatok gyorsulnak. Az erőforrások hatékony kihasználásával a szofisztikált kiberbiztonsági védelem a kis és közepes banki intézmények számára is elérhetővé válik.
One Solutions: hazai háttérrel, szabályozásra hangolva
A pénzügyi intézmények kiberbiztonsági és megfelelőségi kihívásaira reagálva a One Solutions olyan szolgáltatásokat kínál, amelyek a technológiai védelem mellett a szabályozási elvárások teljesítését is támogatják. A portfólió részei a fenyegetésalapú védelmet nyújtó Cyber Threat Intelligence (CTI) szolgáltatás, a valós idejű incidenskezelést biztosító SOAR-megoldás, valamint a nap 24 órájában működő hazai Security Operations Center.
A szolgáltatások kialakításánál kiemelt szempont a DORA és a NIS2 előírásainak való megfelelés: a rendszerintegrációk, riportálási képességek és auditnyomvonalak ennek megfelelően biztosítják a pénzügyi szektor szereplői számára a szükséges átláthatóságot és kontrollt. A technológiai és megfelelőségi szempontok ilyen formában történő összehangolása a digitális ellenállóképesség egyik alapfeltételévé válik.
Kiberbiztonság mint üzleti stratégia és versenyelőny
A pénzügyi szektor számára a Cyber Threat Intelligence és a SOAR kombinációja a hosszú távú üzleti stratégia szerves része. Az ügyfélbizalom a digitális bankolás alapja, és a kiberbiztonsági védelem ennek sarokköve. Egy jól működő, integrált CTI–SOAR rendszer egyértelműen jelzi az ügyfelek felé, hogy az adott intézmény proaktívan és szervezetten védi személyes adataikat és pénzügyi tranzakcióikat.
Ezzel párhuzamosan a szabályozási megfelelés nem kizárólag költségként értelmezhető, versenyelőnyt is jelent egyben: azok az intézmények, amelyek időben alkalmazkodnak a DORA és NIS2 előírásaihoz, megelőzhetik versenytársaikat, növelhetik ügyfélbizalmukat, és csökkenthetik a jogi-szabályozási kockázatokat. Egy sikeres kibertámadás üzleti és reputációs kára nagyságrendekkel haladhatja meg a megelőzésbe fektetett erőforrásokat. A 2025-ös év ebből a szempontból fordulópont: azok, akik most ruháznak be intelligens kiberbiztonsági rendszerekbe, stratégiai előnyhöz jutnak az érkező szabályozási hullámban, és hosszú távú üzleti stabilitást alapozhatnak meg.
Egy sikeres kibertámadás üzleti és reputációs kára nagyságrendekkel haladhatja meg a megelőzésbe fektetett erőforrásokat.
A tartalom a One Solutions megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
