Hogyan ismerhetünk fel egy adathalász e-mailt?
A feladót érdemes elsőként megvizsgálni, hiszen nem feltétlenül az, akinek látszik. Az e-mail cím egy támadó üzenetben csak első ránézésre tűnik legitimnek, például nagy „i” betű szerepelhet „l” karakter helyett – ezek a címek a gyakorlatban nem a mögéjük sejtett szolgáltatóhoz tartoznak. Mivel a megjelenített név bármi lehet, az nem bizonyít semmit a feladóról. A támadó célja az, hogy automatikusan bizalmat keltsen a címzettben még azelőtt, hogy elgondolkodna a levél valódiságán.
A kiberbűnözők nagyon gyakran élnek az érzelmi manipuláció eszközeivel. A tárgyban sürgető vagy ijesztő üzeneteket fogalmaznak meg, például „Azonnali intézkedés szükséges”, vagy „Fiókja felfüggesztésre kerül 24 órán belül”. Ha sikerül félelmet kelteni, a felhasználónál azonnal kikapcsol a kritikus gondolkodás, és megfontoltság helyett inkább ösztönből cselekszik. Hasonló célt szolgál az emberi jószándék kihasználása, ilyenek például a katasztrófák áldozatainak nevében pénzt gyűjtő üzenetek.
Különösen érdemes résen lenni a levelekben és SMS-ekben található linkekkel. Ahelyett, hogy rögtön kattintanánk, az egérmutató linkre mozgatásával nézzük meg a tényleges webcímet. A támadók gyakran az eredetihez hasonló domainekkel vagy rövidített, például bit.ly linkekkel próbálják megtéveszteni a felhasználót. Átkattintás után gyakran az eredetihez megtévesztésig hasonló oldal fogadja az internetezőt, természetesen a belépési adatok megadására bíztatva. A legbiztosabb módszer, ha sosem kattintunk olyan linkre, amiben kicsit is bizonytalanok vagyunk, hanem kézzel gépeljük be az ismert címet.
A támadó üzenetek tartalma szinte mindig cselekvésre kényszerít: jelszó megadására, számla ellenőrzésére vagy csatolmány megnyitására. Emellett nyomást gyakorol a címzettre, például időkorláttal vagy negatív következmények belengetésével; a felhasználói fiók blokkolásával, bírság kifizetésének sürgetésével, hogy csak néhány példát említsünk. Éppen ezért különösen fontos, hogy ne az üzenet tartalma, hanem annak forrása alapján döntsünk a hitelességről.
QR-kódok és a felhasználó „kifárasztása”: ezek az aktuális veszélyek
A klasszikus csatolmányos támadások egy része visszaszorult, mivel azt a végpontvédelmi termékek – antivírus programok, tűzfalak, spamszűrők - viszonylag könnyen ki tudják szűrni. Teljesen azonban nem tűnt el, éppen ezért egy csatolt PDF is jelenthet fenyegetést. Például úgy, hogy beágyazott, ártalmas tartalommal felruházott weboldalra viszi a gyanútlan felhasználót.
Az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak a QR-kódokra épülő támadások is. Ezek lényege, hogy a felhasználót egy kód beolvasására veszik rá, amely egy hamis weboldalra irányítja. Mivel a tényleges webcím ilyenkor nem látható előre, sokkal könnyebb megtéveszteni a felhasználót. Fontos tudni, hogy a QR-kód valójában nem más, mint egy elrejtett link - ugyanúgy kezelendő, mint bármely gyanús hivatkozás, hívja fel a figyelmet Vaspöri Ferenc, a One Solutions IT biztonsági szolgáltatások vezetője.
Szintén terjedő módszer az úgynevezett „jóváhagyásos fárasztás”. Ilyenkor a támadó többször próbál belépni egy fiókba, ami miatt a felhasználó egymás után kapja a jóváhagyási értesítéseket. Egy idő után sokan csak azért is rányomnak az engedélyezésre, hogy megszűnjön a zaklatás. Ez azonban közvetlen hozzáférést ad a támadónak. Alapszabály: ha nem mi próbálunk belépni, soha ne hagyjunk jóvá ilyen kérést.
Már az AI-írja az üzeneteket
Néhány évvel ezelőtt még azt mondhattuk, hogy Magyarország elég apró piac. Mivel a támadások zöme az országhatáron kívülről indul, ezért a magyar nyelv önmagában elég erős szűrőt jelentett: a tört magyarsággal, helyesírási hibáktól hemzsegően megfogalmazott jelszóhalász üzenetek szemet szúróan hívták fel magukra a figyelmet.
A mesterséges intelligencia használatának elterjedésével azonban ez a jelenség erősen visszaszorulóban van. A nagy nyelvi modellek segítségével ugyanis pár sor erejéig gyakorlatilag tökéletesen megfogalmazott magyar mondatokat alkothatnak a világ tetszőleges országában élő támadók, így a hazai internetezőket már nem segíti ez a gát.
Nyitott online életünkkel tudatlanul is segítjük a csalókat
Az üzenetek életszerűbbé tételével ugrásszerűen megnő az esélye a csapdába esésnek, főleg ha a támadó elvégezte a „házifeladatát”.
Képzeljük el, hogy valaki rendszeresen használja a Facebookot és a LinkedInt, ahol megosztja, hogy új munkahelyen kezdett, és hogy lakásfelújítás miatt éppen hitelt intéz. Egy csaló ezekből az információkból mesterséges intelligencia segítségével részletes profilt készít róla.
Nem sokkal később a felhasználó kap egy e-mailt, amely látszólag a saját bankjától érkezik. Az üzenetben a valódi ügyintéző nevére hivatkoznak, és pontosan említik a hitelügyintézés részleteit is. A levél szerint „biztonsági okokból” sürgősen meg kell erősíteni néhány adatot egy mellékelt linken keresztül.
A helyzetet tovább súlyosbítja, ha a csalók korábban hozzáférést szereztek az e-mail-fiókhoz, ezért a hamis üzenetet egy korábbi valódi banki levelezés folytatásaként küldik el. Emiatt az egész kommunikáció teljesen hitelesnek tűnik.
A megtévesztés csúcsa lehet, amikor a sértettet telefonon is felhívják: a vonal másik végén egy mesterséges intelligenciával generált hang szólal meg, amely a banki ügyintéző vagy akár egy közeli hozzátartozó hangját utánozza, és sürgeti az azonnali adatmegadást vagy pénzátutalást.
De akkor hogyan védhetjük meg magunkat?
Ha gyanús üzenetet kapunk, érdemes egy egyszerű szabályrendszert követni: ne kattintsunk a benne található linkre, ne nyissuk meg a csatolmányt, és semmiképpen ne adjuk meg adatainkat. Ha az üzenet sürgető hangvételű vagy azonnali cselekvést követel, az különösen intő jel. Ilyen esetben mindig egy másik csatornán - például telefonon vagy a szolgáltató hivatalos alkalmazásán keresztül - ellenőrizzük az információ valódiságát, javasolja a kiberbiztonsági szakértő.
Ha mégis megtörténik a baj, a legfontosabb a gyors reakció. Az érintett jelszót azonnal meg kell változtatni, lehetőség szerint minden olyan felületen, ahol ugyanazt használtuk. Érdemes értesíteni a bankot, és bekapcsolni a kétlépcsős azonosítást minden fontos fiókban. Fontos kiemelni, hogy ez bárkivel megtörténhet; a késlekedés sokkal nagyobb kárt okozhat, mint maga a hiba.
A megelőzés egyik legegyszerűbb módja az egyedi, erős jelszavak használata, lehetőség szerint olyan jelszókezelő alkalmazás segítségével, mint amilyen a KeePass, a Proton Pass vagy a 1Password. Így elkerülhető, hogy egyetlen megszerzett jelszó több fiókhoz is hozzáférést biztosítson.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem új csalásokat talál ki, hanem a meglévőket teszi hitelesebbé, személyre szabottabbá és nagyságrendekkel hatékonyabbá. A támadók ma már nem a rendszereket törik fel, hanem az embereket. Ebben pedig egyre jobbá válnak.
A One Magyarország a KiberPajzs program partnere.
További információk az online biztonságról: kiberpajzs.hu
A tartalom a One megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
