Ajándéklink létrehozása

Elhízás: a testsúlycsökkentés csak az egyik cél lehet

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy az elhízás vagy a fogyás csupán akaraterő kérdése, és a mérlegen látott szám alapján mondhatjuk ki azt, hogy egészségesek vagyunk-e vagy sem. A kutatások azonban mást mutatnak: két azonos testsúlyú ember egészségi kockázatai között is óriási különbség lehet. Dr. Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvosigazgatója és vezérigazgatója segítségével jártunk utána, mit jelent a digitális rizikótérkép, miért fontos a biológiai életkor, és hogyan néz ki ma az elhízás személyre szabott kezelése.

  • Novo

Miért nem csak akaraterő kérdése az elhízás?

Az ember energiaszabályozása nem egyszerű kalóriaképlet, amely mindenkinél ugyanúgy működik - mondja Dr. Balázs Anna. Az elhízás sok szinten szabályozott folyamat: szerepet játszhatnak benne genetikai sérülékenységek, például a zsír- vagy a szénhidrát-anyagcsere zavarai, amelyek befolyásolják, hogyan dolgozza fel és raktározza a szervezet a tápanyagokat. Fontos az éhség és a jóllakottság idegrendszeri szabályozása, de bonyolult hormonális folyamatok is hatnak rá.

A szervezet sokáig próbál alkalmazkodni, hogy fenntartsa az anyagcsere egyensúlyát. Ha azonban ez a kompenzáció kimerül, a folyamat egyfajta biológiai dominóvá válik, és ugyanaz az életmód egészen más hatást gyakorol szervezetünkre. Ehhez hozzájárul, hogy az életkor előrehaladtával csökken az izom- és a csonttömeg, így az alapanyagcsere is: egy 50 éves embernek másfajta energiabevitelre és -felhasználásra van szüksége, mint egy 30 évesnek. A szakember szerint, ha mindezt az önfegyelemre egyszerűsítjük le, az nemcsak téves, hanem ártalmas is, hiszen sokan önvádló spirálba kerülnek, különösen a közösségi média tökéletességet mutató képei között, holott az elhízás valójában krónikus betegség.

Mit nem mutat meg a mérleg?

Egy friss vizsgálatban közel 200 ezer hasonló testtömegindexű ember betegségkockázatait elemezték. Az eredmények szerint azonos BMI mellett a legmagasabb és a legalacsonyabb kockázatú csoport között a szív- és érrendszeri kockázatban 47-szeres, a cukorbetegség kockázatában 42-szeres, a krónikus vesebetegségében pedig 89-szeres különbség mutatkozott.

Ebből is látszik, hogy a testsúly önmagába csak egy szám, és az egészségünket ne az alapján határozzuk meg. Jól mutatja ezt a változókor is: sok nőnél a testsúly nem változik, mégis átrendeződik a zsír eloszlása. A bőr alatti zsírszövet elsősorban esztétikai és ízületi terhelést jelent, a hasüregben és a májban felhalmozódó zsigeri zsír viszont biológiailag aktív szövet. Gyulladáskeltő és hormonális anyagokat, valamint zsírsavakat termel, hozzájárul az alacsony fokú krónikus gyulladáshoz, és fenntartja önmagát. A szakember tapasztalata szerint meglepően sokakat érint az is, amit a kutatások normál testsúly mellett metabolikusan elhízott állapotnak neveznek: a kilók rendben vannak, az anyagcsere-eltérések mégis fokozzák a betegségkockázatot.

Mit jelent a digitális rizikótérkép?

A módszer lényege, hogy a folyamatokat összefüggésekben vizsgálja. Nemcsak a laboreredményeket vagy egy aktuális ultrahangot értékelik, hanem a biomarkereket, a funkcionális diagnosztikai eltéréseket és a testösszetétel finom mutatóit együtt. Így az is kiderülhet, hogy valakinél mi okozza az inzulinrezisztenciát vagy a zsírmájat: a kevés regeneráció, a rossz alvás, vagy éppen – változókorban lévő nőknél nem is ritkán – a túl intenzív edzés okozta kortizolterhelés.

A felmérés jellemzően kiterjesztett laborvizsgálatból, részletes testösszetétel-elemzésből, légzésfunkciós és érrendszeri funkcionális vizsgálatból, valamint ezek átfogó értékeléséből áll, kiegészülve szív-érrendszeri és onkológiai kockázati térképpel. A cél nem újabb címke, hanem célzott életmódváltás. „Egyszerre nem lehet mindent megváltoztatni” – mondja a szakember. Ezért prioritási sorrendben 3–5 változtatást javasolnak, de a páciens maga is választhat, mivel kezdi. Az eredmények megtartásához a monitorozás is fontos, ez azonban nem jár állandó vizsgálatokkal: nagyjából félévente egy körülbelül 20 perces felmérésről van szó.

Biológiai életkor: trendi szám vagy fontos jelzés?

A biológiai életkor azt mutatja meg, hogy a szervezet összesített működési mintázata milyen naptári korú ember működésének felel meg. Többféle módszerrel mérhető, Dr. Balázs Anna szerint jelenleg a biomarkereket és funkcionális mutatókat is figyelembe vevő mérések tűnnek a legmegbízhatóbbnak, és érdemes következetesen ugyanazt a módszert használni.

A kutatások szerint a biológiai életkor összefügg a szív-érrendszeri, anyagcsere- és daganatos halálozással is. 55 év alatt a gyorsult biológiai öregedés a tüdődaganatok kockázatát közel 60, az emésztőrendszeri daganatokét 14–17 százalékkal növelheti. Ugyanakkor nem önálló diagnózis és nem „az ötven az új harminc” típusú trendi szám, hanem egy fontos jelzés a sok közül. „Nem pánikot szeretnénk kelteni” – mondja a szakember –, hanem egy időablakot megmutatni, amikor még nem drasztikus beavatkozásra, hanem jól célzott változtatásokra van szükség.„

Kinek érdemes kivizsgálásra mennie?

A kiló itt sem határvonal: normál testsúly mellett is lehetnek rejtett kockázatok. Túlsúly esetén viszont már kis változás is sokat számít: egy vizsgálat szerint, aki az ötvenes éveiben 5 kilót lead, annak hatvanas éveire a szív-érrendszeri kockázata a normál testsúlyúakéval azonos lehet. A változókor különösen jó időszak erre, mert ilyenkor a szervezet kedvezően reagálhat a változtatásokra. A kezelés eredményességét pedig nem csak a leadott kilók, hanem az egészségi állapot és az életminőség javulása alapján érdemes mérni.

Milyen modern terápiás lehetőségek léteznek?

Ma már elérhetők olyan korszerű gyógyszeres kezelések, amelyek nemcsak a testsúlyt csökkentik, hanem az anyagcserét és a jóllakottság szabályozását is „újrakalibrálják”. Kutatások szerint szív-érrendszeri betegek körében mintegy 20 százalékkal csökkenthetik a súlyos szív-érrendszeri események kockázatát. Ezek azonban nem mindenkinek valók: a döntést befolyásolja az elhízás oka, a társbetegségek és a lehetséges mellékhatások, ezért minden esetben orvosi mérlegelést igényelnek.

A cél több mint néhány kiló

Az elhízás nem esztétikai kérdés, hanem összetett, krónikus betegség. A korszerű kezelés az életmódbeli, egészségügyi és terápiás szempontok összehangolására épül, és célja a hosszú távú egészség és életminőség. Ha legközelebb mérlegre áll, jusson eszébe, az aktuális testtömeg csupán egy szám, nem pedig az egészségi állapotunk előrejelzője.

A tartalom a Novo Nordisk Hungária Kft. támogatásával, a HVG BrandLab produkciójában készült, a cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Hozzászólások