HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha a piacon farkastörvények uralkodnak, feljogosít-e ez minket arra, hogy a csúcsra vezető úton keresztbe tegyünk a kollégáinknak? Milyen választ adnának erre a dilemmára neves filozófusok? - játszik el a kérdéssel a Mit tenne Nietzsche? című könyv szerzője.

A probléma lényege az, hogy - noha meggyőződéssel hiszünk az előléptetésünk jogosságában - ösztönösen érezzük, hogy nem helyes másoknak ártani. Ez az érzés mélyen ott lakozik mindannyiunkban, és ez adja az erkölcsfilozófia alapját. Abból a képességünkből fakad, hogy mások világába belehelyezkedve felismerjük, hogy ők is ugyanolyan sebezhetőek, mint mi. A kölcsönösség képzete pedig egy olyan maximához vezet el, amelyre gyakran aranyszabályként utalunk:

Úgy viselkedj másokkal, ahogy elvárod, hogy veled szemben viselkedjenek! 

Ha tehát útmutatásra vágyunk az előléptetés kapcsán, ez az erkölcsi szabály dióhéjban összefoglalja. E szabályt ráadásul valamilyen formában a világ szinte minden vallása átvette, csakúgy, mint jó néhány erkölcsfilozófus. Még Konfuciusz (Kr. e. 551–479) is – noha filozófiájában nem annyira az erkölcsileg helyes és helytelen elméleteivel foglalkozott, hanem inkább a birodalmi bíróság gyakorlati ügyvitelével – megfogalmazta a szabályt, hogy „ne tégy olyat mással, amit nem kívánsz tőle magadnak”. 

Később John Stuart Mill szenvedélyesen hirdette az egyén jogát, hogy boldogsága érdekében azt tehessen, amit csak akar. Ám elméletébe ő is belefoglalta az aranyszabályt, amikor kiegészítette azzal a feltétellel, hogy az egyén csak addig tehesse azt, mit akar, amíg ezzel nem árt másoknak, és nem akadályozza őket céljaik elérésében.

Szabályok vagy irányelvek?

Immanuel Kant az a filozófus, akinek leginkább szokás morális szigort tulajdonítani. Az ő szemében, ha egy cselekedet nem felel meg az erkölcsi törvénynek, akkor a cselekedet feltétlenül helytelen. Kant erkölcsfilozófiájának sarkalatos tétele, hogy soha nem szabad másokat használni annak érdekében, hogy megszerezzük, amit akarunk, és hogy ebben az esetben egyszerűen helytelen kapaszkodóként használni őket előrejutásunk érdekében.

De a történet talán nem ennyire fekete-fehér. Jó, hogy léteznek erkölcsi „törvények”, amelyek utat mutathatnak a cselekedeteinkhez, de az élet nem mindig ennyire egyszerű. Talán figyelembe kellene vennünk a tágabb összképet is, és a moralitást a végeredmény alapján megítélnünk.

Niccolò Machiavelli (1469–1527) egyetértene ebben. Meglehetősen nagy port kavart, uralkodóknak írt kis kézikönyvében, A fejedelemben felvetette, hogy nem mindig szükséges alkalmazni az egyház által hirdetett erkölcsi törvényeket. Machiavelli azzal érvelt, hogy sokszor elferdítjük, vagy akár meg is szegjük a szabályokat, hogy elérjük a célunkat, és ez a nagyobb jó érdekében akár igazolható is lehet. Keletkezhet ugyan járulékos kár, de végül minden a legjobban alakul.
 
Károkozás és boldogság

Machiavelli álláspontját bizonyos mértékig számos filozófus elfogadta, aki úgy vélte, hogy talán nem a minden helyzetben érvényes erkölcsi szabályokat kellene követnünk, hanem jobb lenne, ha tetteink végeredményére figyelnénk. A Jeremy Bentham által alapított utilitarizmus (haszonelvűség) ezen az új erkölcsszemléleten alapult. Elméletének értelmében egy cselekedet erkölcsi értéke az általa okozott boldogság mennyiségétől függ. Erkölcsileg pedig az a helyes cselekedet, ami a legnagyobb boldogságot (vagy a legkevesebb kárt) hozza a legtöbb ember számára.

Ha problémásnak érezzük az előléptetés utáni hajszánk erkölcsi megítélését, talán inkább kedvünkre lesz Friedrich Nietzsche tanácsa, aki mindenféle vallási és erkölcsi tipródást idejétmúltnak tartott és elutasított. Őt jobban érdekelte az egyénnek az a szándéka, hogy az életet a maga teljességében élje meg, és a legtöbbet hozza ki magából. Ehhez akarnia kell a hatalmat, és le kell küzdenie minden akadályt, de nem csupán a többi embert, hanem a saját lelkiismeretét is.

Így hát, ha nem él bennünk a késztetés, hogy erkölcsileg kétes lépéseket tegyünk az előléptetésért, mert a lelkiismeretünk visszatart, akkor talán mégsem akarjuk annyira azt a munkát.

A fenti cikk Marcus Weeks Mit tenne Nietzsche? című könyvének szerkesztett részlete.

Meggyőzhet-e bennünket Arisztotelész arról, hogy a kortárs művészet klassz dolog? Nem gáz, ha hiszek a homeopátiában? A kedvenc énekesemet elítélték családon belüli erőszak miatt. Letöröljem a dalait az okostelefonomról? Különböző korok legnagyobb elméitől kaphatunk tanácsokat ebben a filozófusokat és elméleteiket bemutató útikalauzban. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Extra Business Business magazin

Miért nem adnak soha egyenes válaszokat a politikusok?

A politikusok interjúi és vitái manapság leginkább játékos vetélkedőkre emlékeztetnek, ahol az nyer, aki a legprofibban játssza ki a törvényt. Vajon miért viselkednek így? És mit mondanának erre neves filozófusok? - ezzel a kérdéssel játszik el a Mit tenne Nietzsche? című könyv szerzője.

A legolcsóbb budapesti jegyek is drágák lesznek az Eb-re

A legolcsóbb budapesti jegyek is drágák lesznek az Eb-re

Aki a görög tengerpartra megy, elfelejtheti a kanyargós, meredek hegyi utakat

Aki a görög tengerpartra megy, elfelejtheti a kanyargós, meredek hegyi utakat

A takarítók szerint óránként 2500 forintot kellene keresniük

A takarítók szerint óránként 2500 forintot kellene keresniük

Strache-ügy: A Szabadságpárt belengette, hogy kilép a kormánykoalícióból

Strache-ügy: A Szabadságpárt belengette, hogy kilép a kormánykoalícióból

Kiürítették az Eiffel-tornyot, mert egy férfi felmászott rá

Kiürítették az Eiffel-tornyot, mert egy férfi felmászott rá

Lassan felejthetjük is el a Trónok harcát: megérkezett a Westworld 3. évadjának előzetese

Lassan felejthetjük is el a Trónok harcát: megérkezett a Westworld 3. évadjának előzetese