HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A stratégiai előrelátás célja felderíteni azokat a kínálkozó lehetőségeket, amelyekről a versenytársainknak fogalmuk sincs. Ezeket az információkat aztán felhasználhatjuk arra, hogy befolyásoljuk a jövőnket, és ezáltal versenyelőnyre tegyünk szert.

A New York Times 1903. október 9-i számában meglepő állítás látott napvilágot: eszerint az emberiség valószínűleg megalkot egy repülőgépet a jövőben, de ez várhatóan csak 1-10 millió év múlva fog bekövetkezni. Aki ismeri a repülés történetét, tisztában van azzal, hogy még ugyanazon év december tizenhetedikén az amerikai Kitty Hawkban sor került a Wright fivérek első repülésére.

De ha ennyire sem látjuk előre a jövőt, mi értelme az előretekintésnek? Miért van mégis szükség stratégiai előrelátásra a mai, egyre kiszámíthatatlanabb környezetben, és milyen módszereket alkalmazhatunk a trendek feltérképezésére?

Stratégiai előrelátás

Az előrelátás nem a jövő pontos előrevetítését jelenti. Sokkal inkább a lehetséges jövőbeni lehetőségek feltérképezése, melyek által jobban megértjük, milyen opciók állnak rendelkezésünkre – és ez nagymértékben segítheti a döntéshozatalt.

Az előrelátás mindig is része volt a katonai stratégiának, de viszonylag új keletű az üzleti életben. Az 1960-as évektől kezdődő környezeti és technológiai változások miatt a hosszú távú prognózisok és a jövőtudomány iránti igény is fokozottan jelentkezett a nagyvállalatoknál, és ez a stratégiai menedzsment fejlődésére is hatással volt.

A menedzsmentirodalom helyett most mégis katonai jellegű írásra, a Harc a jövőért című könyvre hivatkoznék. Ezt olvasva vált világossá számomra a stratégiai előrelátás legfőbb funkciója, amely jócskán túlmutat a jövőt kifürkészésén. E gondolat szerint a jövőt úgy tudjuk a legjobban megjósolni, ha mi magunk alakítjuk. A stratégiai előrelátás célja tehát valójában az, hogy felderítsünk olyan kínálkozó lehetőségeket, amelyekről a versenytársainknak fogalmuk sincs, és ezekkel az információkkal versenyelőnyre tegyünk szert.

E tekintetben a vezető inkább mágushoz hasonlít, mint tábornokhoz, aki a látomását közvetítve vezeti törzsét a jobb jövő reményében. Az ilyen vezetőből nem hiányozhat a karizma és a lelkesedés, és képesnek kell lennie arra, hogy az új ismeretek fényében változtasson korábbi elképzelésein.

Milyen módszerek segíthetnek?

A stratégia művészete

A szerző könyve, A stratégia művészete egy olyan szemléletet mutat be, amely segítségével a vállalati vezetők kiszámíthatatlan helyzetekben is győzedelmeskedhetnek, emellett eligazítást nyújt a folytonos megújulásra és innovációra törekvő szervezetek számára.

A stratégiai előrelátás alapvető kérdése általában az, hogy adott környezeti viszonyok között hogyan lehet garantálni a túlélést, vagy a terjeszkedést. Napjaink dinamikusan változó környezetében időt kell adni a nyugodt előretekintésre, és gondolkodásmódunkat szélesítő módszereket kell alkalmazni.

Az egyik ilyen módszer a célkitűzés (amit el szeretnénk érni), illetve a mérföldkövek (amelyek elvezetnek a célunkig) megkülönböztetése. Rendszeresen kérdéseket kell feltennünk magunkban: mi a szervezet célja, miért megyünk be reggelente dolgozni, mit szeretnénk elérni, és hosszú távon hogyan szolgálja ez a kulcsfontosságú szereplők boldogulását. Csakis e kérdések megválaszolása után kezdhetünk el gondolkodni azon, hogyan akarjuk mindezt megvalósítani.

További módszerként alkalmazhatjuk a látókör szélesítését: azaz ki kell lépnünk a saját jól megszokott kis dobozunkból, és el kell beszélgetni másokkal. IT-menedzserként beszélnünk kell például a marketingesekkel is, magasabb szintű vezetőként pedig törekedjünk arra, hogy más iparágak vezetőivel is megvitassuk a problémáinkat. A legjobb ötletek abból adódnak ugyanis, amikor egymástól eltérő területek megtalálják az átfedést. A látókör kiszélesítése lehetővé teszi a vezetők számára az ökoszisztémákban gondolkodást, továbbá észre lehet venni a különböző iparágak egymásra gyakorolt hatását.

Hasznos módszer lehet ezen kívül az idősáv nyújtása; ennek során arra kell törekednünk, hogy a megszokottnál jóval nagyobb idősávot felölelve gondolkodjunk. Ha heti szinten tervezünk előre, próbáljunk meg negyedévre előretekinteni, éves tervezés esetén pedig legalább 5-10 évre. E módszer használatával megérthetjük, hogy a jelen döntései és cselekedetei milyen hatást válthatnak ki a jövőben.

A legfontosabb azonban a gondolkodásmód megváltoztatása. A legújabb kutatások a stratégiai előrelátáson részfolyamatot értenek, amely a korai fejlődési tendenciákat azonosítja. Éppen ezért érdemes esélyek és kockázatok formájában vizsgálni a lehetséges jövőképeket. A módszer használata során fontos, hogy ne fekete-fehérben, hanem inkább lehetőségek tárházában gondolkodjunk.

Lehetőségek és konfliktusforrások

A stratégiai előrelátás végső soron szemléletmódváltáshoz vezethet, mivel segít az új módszerek meghonosításában. Éppen ezért a modern stratégiai előrelátás két konfliktust is okozhat.

Egyrészt megköveteli az analitikus elemzés mellett az intuíciót és a kreativitást is. A vállalati víziók megfogalmazása során a logikus gondolkodás önmagában nem elegendő, azt ötvözni kell a vezetői tapasztalatból eredő zsigeri gondolkodásmóddal. A problémát pedig általában az okozza, ha az egyik vagy a másik oldal túlságosan dominánssá válik.

Másrészt fel kell ismernünk, hogy nincs időnk végigfuttani a hagyományos tervezési folyamatokat. Napjaink nagyvállalati vezetői úgy érzik magukat, mintha vadászgép pilótafülkéjében ülnének. A XXI. században ezért arra kell törekedniük, hogy – a vadászgépekhez hasonlóan – a szervezeti rendszerek legfontosabb mutatóit a helyzetképet adó „műszerfalon” vizuálisan folyamatosan megjelenítsék.

A vizualitás azonban önmagában mit sem ér az egykori amerikai pilóta, későbbi tanácsadó John Boyd által megalkotott döntéshozatali módszertan nélkül. A korábbi cikkemben részletesen is bemutatott OODA loop módszer megfigyelésen, tudatosításon, döntésen és cselekvésen alapuló, ciklikus döntéshozatali mechanizmus. Ebben a döntéshozó felméri és értékeli a pillanatnyi helyzetet, gyors döntést hoz, majd szinte azonnal cselekszik, hogy tesztelje döntése helytállóságát.

A vezetői kihívás tehát abban áll, hogy a dinamikusan változó környezetben az effajta gondolkodásmódot ötvözzük a stratégiai előrelátással, valahogy úgy, mintha viharos tengeren hánykólódó hajó fedélzetén lennénk. Miközben a világítótorony fénye időről időre felvillan előttünk, törekednünk kell arra, hogy a kikötő irányába kormányozzuk a hajót, ugyanakkor fél szemmel mindig a soron következő hullámra kell fókuszálnunk.

Porkoláb Imre cikke eredetileg a HVG Extra Business 2019/1-es számában jelent meg. A szerző új könyve, A stratégia művészete bemutatja, hogyan teremthetünk versenyelőnyt az ökoszisztéma részeként. Porkoláb Imrét személyesen is meghallgathatják a TEDxBudapestSalon május 31-ei előadásán, ahol a szerző arról beszél, mi a közös a gerillahadviselés, a mindennapjaink és az üzleti élet kihívásai között.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Extra Business Business magazin

Nem tud dönteni? Próbálja ki a zellertesztet!

Nincs abban semmi rossz, ha másoktól próbálunk ellesni trükköket, de az igazi kihívás abban áll, hogy tudjuk: melyik megoldást érdemes átvenni - véli Simon Sinek vezetési és marketing-tanácsadó. Ebben segíthet a zellerteszt.

HVG Extra Business Business magazin

Mi különbözteti meg a nagy vezetőt az átlagostól?

A nagy vezetők nemcsak motiválnak, hanem cselekvésre buzdítanak. Aki inspirálni képes, az célt ad az embereknek, vagy az összetartozás érzését nyújtja - vallja Simon Sinek vezetési és marketing-tanácsadó, aki új könyvében egy történelmi párhuzamon keresztül is bemutatja a vezetés és vezetés közti különbséget.

HVG Extra Business Business magazin

A robotoktól rettegünk, miközben a gazdaság már ellenünk dolgozik

Visszatérő rémképe az emberiségnek a mesterséges intelligencia elszabadulása, amely végül a teremtője ellen fordul. Pedig egy fenyegető jövőkép már most bekövetkezett: olyan a pénzügyi piac, hogy a működése távol került mind az emberi irányítástól, mind a fenntarthatóságtól – figyelmeztet a technoevangelista Tim O’Reilly.

Akkora Nürburgring-fan volt egy pár autós, hogy leutánozták a Google Térképen

Akkora Nürburgring-fan volt egy pár autós, hogy leutánozták a Google Térképen

Ilyen a hangja az állatkínzásnak: szívszaggatóan sír az anyjától elszakított medvebocs

Ilyen a hangja az állatkínzásnak: szívszaggatóan sír az anyjától elszakított medvebocs

Idén is betiltották Isztambulban a meleg méltóság menetét

Idén is betiltották Isztambulban a meleg méltóság menetét

Belehalt a mutatványba a leláncolva folyóba merülő indiai szabadulóművész

Belehalt a mutatványba a leláncolva folyóba merülő indiai szabadulóművész

Hivatalos: leleplezték a BMW 8 Gran Coupét

Hivatalos: leleplezték a BMW 8 Gran Coupét

Nagylakon akadt fent ez a 15 milliós Alfa Romeo sportterepjáró

Nagylakon akadt fent ez a 15 milliós Alfa Romeo sportterepjáró