szerző:
automenedzser.hu
Tetszett a cikk?

A víz sok esetben szinte láthatatlanná teszi az úthibákat, feltölti a...

Víz a rakparton
MTI/Kovács Attila

A víz sok esetben szinte láthatatlanná teszi az úthibákat, feltölti a réseket. Csak az tudja, mi vár rá pontosan, aki nap mint nap használja azt az útszakaszt. Mit tehetünk, ha nincs kellő helyismeretünk? Figyeljük a gyanakvásra okot adó jeleket. Például, ha nagyobb vízfelületet látunk magunk előtt, igyekezzünk kikerülni, vagy ha erre nincs lehetőségünk, akkor óvatosan válasszuk meg a sebességünket, hiszen nem tudhatjuk pontosan, mi fogad minket a víz alatt. Ha nagyobb sebességgel megyünk bele egy kátyúba, igen könnyen végzetes sérülést szenvedhet a gumink, de akár a felnink is. Ha ez bekövetkezne, mindenkép készítsünk fotót az eseményről, mert így talán könnyebb kártérítési igénnyel élni a helyi közútkezelőknél.

Ha nagyobb sebességgel érkezünk bele a tócsába, mint ahogyan a gumink képes lenne elvezetni maga alól a vizet, akkor autónk "felúszik", és szembesülnünk kell az úgynevezett aquaplaning hatással: vékony filmréteg keletkezik a gumik és az útburkolat között, kerekünk nincs kapcsolatban az úttal, megszűnt a tapadás, így aztán nem képes erő átadására. Autónk irányíthatatlanná válik. Ilyenkor a legrosszabb dolog, amit tehetünk, ha pánikba esve elkezdjük a kormányt jobbra-balra mozgatni,  fogást keresve. Ha a menetiránytól eltérően kapaszkodik meg az autónk, elkerülhetetlen, hogy abban az irányban kicsapódjon a sávból, ami jelentheti az útszéli árkot vagy a szembejövő sávot is. Ez a jelenség leginkább a nyomvályúknál jelentkezik.

A helyes megoldás, ha ilyenkor erősebben megfogjuk a kormányt, és elvesszük lábunkat a gázról. A gázelvétel hatására az autónk bólintó mozgást végez, vagyis az eleje egy kicsit lesüllyed, így nagyobb terhelés kerül az első tengelyre. A nagyobb terhelés egyben nagyobb vízkiszorítást is eredményez. Ugyanide vezet a gázelvétel másik következménye, a csökkenő sebesség hatása is.

[[ Oldaltörés: Szemből is jöhet a baj ]]



Szemből is jöhet a baj

Vízfalban a Lamborghini
Bácsi Róbert

A nyomvályúkban, kátyúkban vagy más módon felgyülemlett víz nemcsak akkor jelent veszélyt, ha mi magunk hajtunk bele, hanem akkor is, ha egy mellettünk közlekedő másik jármű, amely nagy mennyiségű vizet locsol ránk. Ezért figyelnünk kell, hogy a szembe jövő sávban hol látunk tócsát, és előre kalkulálni a lehetőséggel, hogy egyszerre érünk a veszélyzónába: ekkor néhány másodpercre teljesen elveheti kilátásunkat a szélvédőre fröccsent nagy mennyiségű víz. Ez akkor okoz igazi meglepetést, ha a két sávot betonterelő korlát választja el egymástól, és nem látjuk, mi van a másik oldalon. Így igazi traumaként hat a sok víz a szélvédőnkön. Budapest környékén több ilyen helyet is tudnék említeni, némelyik ráadásul ívelt útszakaszon található. Ilyenkor nem tehetünk mást, mint  a hidegvérünket megőrizve, ez előző pillanatban látott kép alapján tartjuk az irányt az íven. Semmiképp ne ugorjunk bele a fékbe, vagy rántsuk el a kormányt ijedtünkben.

Mivel az időjósok az idei télre több havat prognosztizálnak, mint amennyihez tavaly volt szerencsénk, szinte biztos, hogy több lesz a latyak az utakon. Ez alattomosan, a másodperc törtrésze alatt változtathatja meg jelentősen a tapadási értéket a kerekeink alatt. Amikor a kitaposott nyomvonalon már csak vizes az út, ha kimozdulunk a vékony kerékjáratból, máris gyenge tapadással kell szembesülnünk. Veszélyessé válhat a sávváltás, az előzés, a kanyarodás. A probléma leginkább abban a pillanatban jelentkezik, amikor a hátsó kerekünk halad át a latyakos sávon: a tapadás hiánya stabilitásvesztéshez és megpördüléshez vezethet. Ilyenkor jó, ha gondolatban előre felkészülünk a gyors ellenkormányzás, tehát a korrigálás szükségességére. Ahhoz, hogy ezt megfelelő ütemben és mértékben tudjuk megtenni, elengedhetetlen a jó  időben történő érzékelést lehetővé tevő megfelelő üléspozíció és a "3 óra-9 óra" kormányfogás, ami a gyors reakcióhoz kell, ahogyan erről már bővebben írtam előző cikkeimben. Sokat segíthet a helyzeten, ha a latyakon határozottan, a legrövidebb út megválasztásával hajtunk át, s ha mozdulataink finomak és átgondoltak. Kormányfogásunk lágy és puha, semmiképp nem szorító, kapaszkodó jellegű, így a lehető legtöbb információt kaphatjuk meg a kormányon keresztül. Tartózkodjunk a hirtelen, ideges mozdulatoktól.

Mindent egybevetve ezek a helyzetek sem veszélyesebbek a száraz nyári úton fellépő szituációknál, ha tudjuk, minek mi a következménye, mindvégig megőrizzük a hidegvérünket és ezek fényében előrelátóan irányítjuk autónkat. 

Stevie A. E. Kala

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!